Az Országgyűlés költségvetési bizottsága keddi ülésén a kormánypártok szavazataival támogatta a reklámadóról szóló, valamint az egyes adótörvények módosításáról szóló önálló képviselői indítvány tárgysorozatba vételét, továbbá jóváhagyta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2013. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat bizottsági önálló indítványként való benyújtását. A bizottság 10 kormánypárti igen és az ellenzéki képviselők 3 nem szavazata, valamint 1 tartózkodása mellett támogatta a reklámadóról szóló törvényjavaslat tárgysorozatba vételét.
Burány Sándor úgy vélekedett, hogy a reklámadó bevezetése a sajtószabadság csorbítására, a független szereplők ellen irányul. Szakács László (MSZP) többek között a közszolgálati média költségvetéséhez hasonlította az új adó várt bevételét, mondván, annak mindössze 11-12 százaléka. A szocialista képviselő kifogásolta, hogy a stabilitási törvény értelmében az előterjesztésben meg kellene jelölni, hogy a reklámadó az államháztartás mely alrendszerének a bevételét képezi, és mire fordítják, ez azonban hiányzik a javaslatból.
Schmuck Erzsébet, a bizottság LMP-s alelnöke egyebek között azt kifogásolta, hogy a javaslat nem tartalmaz fenntarthatósági szempontokat, nem lehet tudni, hogy a törvényjavaslat, amely leginkább az RTL Klubot sújtja, mi célt szolgál. Az LMP nehezményezi azt is, hogy az állami tulajdonú cégek reklámcélú keretei és azok felhasználási módja nem szabályozott - mondta.
Fidesz: Nem veszélyezteti a sajtószabadságot a reklámtörvény
L. Simon László (Fidesz), a reklámadóról szóló törvényjavaslat benyújtója kifejtette: a reklámadó a minőségi újságírást és a sajtószabadságot nem veszélyezteti, a magyar költségvetés számára ugyanakkor bevételt jelent. Schmuck Erzsébet azon megjegyzésére, hogy kis összegről van szó, úgy reagált: egy kistelepülés polgármestere 11 milliárd forintot igen sok pénznek tart, az pedig, ha a Nemzeti Kulturális Alap forrásait újabb 10 milliárd forinttal egészíthetnék ki, csodával érne fel a kultúra számára.
Az RTL Klubbal kapcsolatban megjegyezte, hogy 2013-ban 29 milliárd forintos részesedésével a közel 200 milliárd forintos reklámtorta legnagyobb kedvezményezettje volt. Hangsúlyozta, azokat a meghatározó médiumokat, amelyek a politikai pluralizmust szolgálják a nyilvánosságon keresztül, javarészt nem érintené a reklámadó, hiszen mértéke 500 millió forint reklámbevételig nulla százalék. Sem a Magyar Narancs, sem a Népszava bevétele nem éri el ezt a határt - hozta példaként. Úgy vélekedett, azok az újságírók, akik "odapörköltek" a javaslatnak - legyenek akár kormánypárti orgánumok vezető publicistái -, láthatóan nem látják a fától az erdőt. "Ennek a javaslatnak semmi köze nincs a sajtószabadsághoz" - jelentette ki.
