Az Európai Unió a következő napokban bemutatja az Oroszországgal szembeni 22. szankciós csomagot, hogy tovább fokozza a nyomást Moszkvára az ukrajnai háború miatt – jelentette be Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Brüsszelben, a tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón.
A főképviselő elmondta, hogy a miniszterek a vízumpolitika további szigorítását, valamint az orosz sportolók európai uniós sporteseményeken való részvételének megakadályozását is szorgalmazták.
Az Ukrajna ellen harcoló orosz katonák esetleges szankcionálásáról Kallas közölte: a kérdésről még egyeztetnek, ezért egyelőre nem tudni, hogy az intézkedés bekerül-e a 22. szankciós csomagba. Egyes tagállamok a végrehajtás nehézségeitől tartanak, a főképviselő szerint azonban ezek az akadályok elháríthatók.
Mint mondta, Oroszország rendkívül bürokratikus ország, amely részletes nyilvántartásokat vezet, így a háborúban részt vevő katonák adatai is rendelkezésre állnak.
Kallas arról is beszámolt, hogy az uniós tagállamok vezetői a jövő heti csúcstalálkozón megvitatják Ukrajna jövő évi finanszírozásának lehetőségeit. Becslések szerint az európai országok GDP-jük mindössze 0,1–0,2 százalékát fordítják Ukrajna támogatására, ami elenyésző kiadás ahhoz képest, hogy milyen következményekkel járna egy esetleges orosz győzelem – hangsúlyozta.
A béketárgyalások kapcsán a főképviselő megerősítette korábbi álláspontját, miszerint az uniós szerződések alapján jogosult Európát képviselni a kül- és biztonságpolitikai egyeztetéseken. Elismerte ugyanakkor, hogy az uniós vezetők másként is dönthetnek.
Hozzátette: megkönnyebbülés számára, hogy a képviseletről szóló vita helyett immár a tárgyalások tartalmára, mindenekelőtt a tűzszünet elérésére összpontosíthatnak. Reményét fejezte ki, hogy az új tárgyalási struktúrák nem hoznak létre párhuzamos intézményeket és nem járnak többletköltségekkel, hanem építenek az uniós külügyi szolgálat meglévő szakértelmére.
Kallas hangsúlyozta, hogy Moszkva követelései továbbra is elfogadhatatlanok, mivel Oroszország Ukrajna feldarabolására, a NATO visszaszorítására és az európai biztonsági döntések feletti vétójog megszerzésére törekszik.
A főképviselő szerint Európa alapvető követelése Ukrajna szuverenitásának, függetlenségének és területi integritásának tiszteletben tartása, a területfoglalások jogi elismerésének elutasítása, valamint Oroszország felelősségre vonása a háborús bűnökért és az okozott károkért. Emellett követelte a deportált ukrán gyermekek hazaszállítását, valamint az Európa elleni orosz szabotázsakciók és kibertámadások beszüntetését.
Kallas szerint először tűzszünetre van szükség, amelyet békemegállapodás követhet. Hozzátette: a külügyminiszterek álláspontja szerint nincs szükség új európai biztonsági architektúrára, hanem a meglévőt kell helyreállítani.
A főképviselő a fekete-tengeri biztonsági helyzetre is kitért. Közlése szerint az előző napon három hajót ért támadás a térségben, az ukrán gabonaszállító hajók elleni orosz csapások pedig közvetlenül veszélyeztetik a globális élelmiszer-biztonságot.
Bejelentette, hogy az Európai Unió 50 millió eurót fordít a Fekete-tengeri Tengerbiztonsági Központra, amelynek feladata az információcsere felgyorsítása és a hajózást fenyegető veszélyek korai felismerése.
A közel-keleti helyzetről szólva Kallas közölte: az uniós külügyminiszterek támogatták az EU és Szíria közötti társulási megállapodás előkészítését. A megállapodás a kereskedelem, a politikai párbeszéd és a gazdasági együttműködés erősítését szolgálná.
Hozzátette: az EU kész együttműködni Izrael új kormányával, miközben továbbra is fellép a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet és finanszírozási hálózata ellen. A miniszterek ennek érdekében újabb szankciókat fogadtak el.
A főképviselő az Irán jelentette, Európát is fenyegető biztonsági kockázatok növekedésére figyelmeztetett, és bejelentette, hogy az EU további szankciókat készít elő Teheránnal szemben. Elítélte az Irán és a húszik Bahrein, illetve Szaúd-Arábia ellen elkövetett támadásait, hangsúlyozva, hogy az Európai Unió és az öböl menti országok közös érdeke a térség stabilitásának megőrzése és a Hormuzi-szoros nyitva tartása – írta meg az MTI.







