Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament képviselői 2026. november 11-én megállapodásra jutottak az Európai Unió 2027-es költségvetéséről. A következő évre szóló pénzügyi terv 199,7 milliárd eurónyi új kötelezettségvállalást és 211,5 milliárd eurónyi kifizetést irányoz elő.
A pénzből többek között mezőgazdasági támogatásokat, regionális fejlesztéseket, kutatási programokat, oktatást, határvédelmet és Ukrajna támogatását finanszíroznák. A megállapodás azonban még nem jelenti a költségvetés végleges elfogadását: ehhez a két uniós intézmény hivatalos jóváhagyása is szükséges.
A 2027-es költségvetés különösen fontos, mivel ez zárja le az Európai Unió jelenlegi, 2021 és 2027 közötti hétéves pénzügyi időszakát. Az éves büdzsé meghatározza, hogy az unió milyen programokra és mekkora összegeket fordíthat a következő esztendőben, miközben a korábbi években vállalt kötelezettségek kifizetését is biztosítania kell.
A november 11-i megállapodást az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói hozták tető alá. A tervek szerint a Tanács november 23-án, az Európai Parlament pedig november 24-én hagyhatja jóvá hivatalosan a költségvetést. Vagyis a politikai egyezség már megszületett, a végleges elfogadás azonban még hátravan.
A költségvetés legnagyobb tétele továbbra is a regionális felzárkóztatás és a társadalmi kohézió támogatása. Erre a területre 75,76 milliárd eurót különítenének el. Az összegből többek között a gazdaságilag kevésbé fejlett régiók beruházásait, a foglalkoztatási programokat, a társadalmi felzárkóztatást és az infrastruktúra fejlesztését finanszírozzák. Ezek a források Magyarország számára is különösen fontosak, hiszen az uniós támogatások jelentős része hagyományosan ilyen programokon keresztül érkezik.
A második legnagyobb kiadási terület a mezőgazdaság, a természeti erőforrások és a környezetvédelem, összesen 57,11 milliárd euróval. Ezen belül mintegy 53,8 milliárd eurót fordítanának a közös agrárpolitikára, amelyből az európai gazdálkodók támogatása, a mezőgazdasági termelés fenntartása és a vidékfejlesztés is finanszírozható. A környezetvédelmi programok között a LIFE program is szerepel, amelyre 855 millió eurót irányoznak elő.
A kutatás, az innováció, a digitalizáció és az egységes piac fejlesztése ugyancsak kiemelt helyet kap. Ezekre a célokra összesen 22,01 milliárd euró jutna. A kutatási és innovációs programok mintegy 13,7 milliárd eurót kapnának, amelyből 12,8 milliárd euró a Horizont Európa programot támogatná. A közlekedési és digitális infrastruktúra fejlesztésére szolgáló Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz számára további 3,1 milliárd eurót irányoznak elő.
Az oktatás és a fiatalok nemzetközi mobilitása szintén része a következő évi terveknek. Az Erasmus+ program 4,5 milliárd euróból gazdálkodhatna, amelyből egyetemi hallgatók, diákok, oktatók és más résztvevők külföldi tanulmányait, képzéseit és együttműködéseit támogatják.
A költségvetés külpolitikai kiadásai is jelentősek. Az EU szomszédos országainak támogatására, a nemzetközi együttműködésre és a világ más térségeiben megvalósuló programokra 15,54 milliárd eurót szánnak. Ebbe a kategóriába tartoznak a humanitárius segítségnyújtás, a fejlesztési együttműködések és az unió külpolitikai célkitűzéseihez kapcsolódó támogatások is.
Ukrajna támogatása különösen fontos szerepet kap a következő évi költségvetésben. A pénzügyi terv önálló tételként 650 millió eurót tartalmaz az Ukrajnát támogató hitelkonstrukció finanszírozására. Ez az összeg nem azonos az Ukrajnának nyújtandó teljes támogatással, hanem a hitelhez kapcsolódó költségvetési előirányzat. Az ország támogatását emellett más uniós pénzügyi programok is szolgálják.
A migráció és a határvédelem 5,81 milliárd eurót kapna. Ebből a tagállamok határigazgatási feladatait, a migráció kezelését, valamint a közös európai határvédelmi rendszer működését finanszíroznák. A biztonsági és védelmi célokra további 3,08 milliárd eurót különítenek el. Ezek a források a védelmi együttműködéseket, a katonai képességek fejlesztését és a biztonsági programokat támogatják. Fontos azonban, hogy ez nem azonos az európai országok teljes katonai kiadásaival, hiszen a tagállamok saját védelmi költségvetései külön működnek.
Az uniós intézmények működtetésére 13,87 milliárd eurót irányoznak elő. Ez az Európai Bizottság, az Európai Parlament, a Tanács és más uniós intézmények működésével kapcsolatos kiadásokat foglalja magában. A különleges válságkezelési és tartalékeszközökre további 5,87 milliárd eurót különítenek el. Emellett 710,1 millió eurónyi mozgásteret is fenntartanak a többéves pénzügyi keret kiadási plafonjai alatt, hogy az unió váratlan helyzetekre is reagálhasson.
A költségvetés elfogadását több hónapos intézményi egyeztetés előzte meg. Az Európai Bizottság tervezetét követően a tagállamokat képviselő Tanács és az Európai Parlament külön-külön alakította ki álláspontját. A Parlament október 22-én fogadta el saját módosításait, amelyekben többek között a kutatás, az oktatás, az egészségügy, a mezőgazdaság és a határvédelem támogatásának növelését szorgalmazta. A két intézmény ezt követően egyeztetett a végleges számokról, és november 11-én sikerült megállapodásra jutniuk.
A Tanács részéről a tárgyalások vezetője Simon Harris ír pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes volt. Harris a megállapodás kapcsán hangsúlyozta, hogy a költségvetésnek egyszerre kell biztosítania az unió cselekvőképességét, a polgárok szükségleteinek kielégítését és a jövőbe történő beruházásokat, miközben kerülni kell a nemzeti költségvetések és az adófizetők indokolatlan további terhelését.
Magyarország számára a megállapodás legfontosabb elemei közé tartoznak a kohéziós és mezőgazdasági források. Ezekből finanszírozhatók regionális beruházások, közlekedési fejlesztések, gazdálkodói támogatások és különböző társadalmi programok. A mostani döntés azonban önmagában nem jelenti azt, hogy Magyarország minden rendelkezésére álló uniós forráshoz automatikusan hozzáférhet. A tényleges kifizetések továbbra is az adott programok feltételeitől, a projektek teljesítésétől és az uniós szabályok alkalmazásától függnek.
A november 11-i megállapodással tehát az Európai Unió fontos lépést tett a 2027-es költségvetés elfogadása felé. A következő év pénzügyi terve továbbra is a mezőgazdaságot és a regionális fejlesztéseket részesíti a legnagyobb támogatásban, miközben jelentős összegeket biztosít a kutatásra, az oktatásra, a határvédelemre, a biztonságra és a külpolitikai célokra. A végleges jóváhagyás a következő két hétben várható, ezt követően válhat hivatalosan elfogadottá a jelenlegi hétéves uniós pénzügyi ciklus utolsó éves költségvetése.
