A kohéziós alapok hatékonyabb felhasználását és a „maradáshoz való jog” intézményesítését sürgeti az Európai Parlament kedden elfogadott strasbourgi állásfoglalása. A képviselők 601 igen, 20 nem és 36 tartózkodás mellett megszavazott döntése a városi lakhatási nehézségek felszámolására, a klímavédelmi ellenállóképesség javítására, valamint az elvándorlás megfékezésére koncentrál.
A képviselő-testület arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a helyben boldogulás, azaz a „maradáshoz való jog” váljon a következő uniós fejlesztési időszak alapkövévé. A cél, hogy a polgárok – különösen a hátrányosabb helyzetű régiókban – saját szülőföldjükön találhassanak érdemi munkalehetőséget és teremthessenek egzisztenciát.
A határozat értelmében a 2028 és 2034 közötti többéves pénzügyi keretbe (MFF) be kell építeni ezt az elvet. A felzárkóztatási forrásokat prioritásként kell a fenntartható és elérhető árú otthonok teremtésére, értékteremtő álláshelyek létesítésére, valamint a közlekedési, egészségügyi és infrastrukturális ellátórendszer javítására fordítani – külön hangsúlyt fektetve a népességfogyással és elöregedéssel küzdő településekre.
Könnyített forrásbevonás és bürokráciacsökkentés a városoknak
Az EP javaslata kiemelten szorgalmazza a települési önkormányzatok közvetlen pénzügyi hozzáférését. A képviselők szerint a felesleges adminisztrációs terhek lefaragása mellett szakmai-technikai segítséget és képzési hátteret kell biztosítani, amiből leginkább a kis- és középvárosok profitálhatnak. A végrehajtási nehézségek kiküszöbölésére a döntéshozók szorosabb párbeszédet javasolnak az európai testületek és a települések vezetése között, hogy a támogatási programok pontosabban lefedjék a helyi elvárásokat.
Az egyre gyakoribbá váló időjárási anomáliák és a melegedő éghajlat hatásainak kivédésére az állásfoglalás a természetközeli megoldások és az időtálló infrastruktúra támogatását szorgalmazza. Bár a dokumentum támogatja a civil védelmi felkészültség és válságállóság finanszírozását a kohéziós alapokból, rögzíti: a védelmi célú ráfordítások semmiképp sem vonhatnak el forrásokat a települések és térségek gazdasági-társadalmi felzárkóztatásától.
Megoldások a lakhatási krízisre és fenntartható turizmus
A parlament hangsúlyos feladatként jelöli meg a városi ingatlanpiaci válság orvoslását. Ennek eszközeként a szociális bérlakások létesítését, a megfizethető és korszerű otthonok építését, a meglévő állomány energetikai korszerűsítését, továbbá az elhagyott vagy használaton kívüli ingatlanok felújítását és integrációját határozták meg.
A gazdasági ágazatok közül a turizmus kapcsán olyan fenntartható megközelítést tartanak szükségesnek, amely nem sérti a helyben élők életminőségét, támogatja a helyi szolgáltatói ökoszisztémát, ugyanakkor maradéktalanul tekintettel van a tagállami, regionális és helyi szintek közötti hatáskörmegosztásra – írta az MTI.
