Bár az Európai Tanács mostani ülésének fő célja a blokk következő hétéves költségvetésének tető alá hozása lett volna, a tagállamok közötti szakadék egyelőre áthidalhatatlannak tűnik. A csütörtökön kezdődő, kétnapos brüsszeli találkozón António Costa tanácsi elnöknek nemcsak a pénzügyi ellentéteket kellene elsimítania, de a kínai kereskedelem, a magas energiaárak és az orosz-ukrán konfliktus is uralja a feszült hangulatú tárgyalóasztalt.
A pénzek körüli kompromisszum decemberi határideje egyre távolabb kerül, ahogy a fővárosok álláspontjai megmerevednek. Rob Jetten holland miniszterelnök az érkezésekor egyértelművé tette: országa nem támogatja a jelenlegi költségvetési javaslatot. A politikus szerint a csomagnak az európai versenyképességre és biztonságra kellene fókuszálnia, ehhez pedig a tervek karcsúsítására és modernizálására van szükség, mondván: „inkább egy jó megállapodás, mint egy rossz”.
Ennél is élesebben fogalmazott Andrej Babiš cseh kormányfő, aki „teljesen elfogadhatatlannak” nevezte az Európai Bizottság új uniós adóbevezetési terveit, különös tekintettel a dohányipari bevételeket és a szén-dioxid-kibocsátást terhelő elképzelésekre, amelyek a közös költségvetést duzzasztanák.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök szerint az EU jelenlegi hétéves költségvetési javaslata „túl nagy, túl drága” és „teljesen elfogadhatatlan”, mert 60%-kal növelné Svédország nettó hozzájárulását. „Egyszerűen nemet mondok a mai javaslatokra” – mondta. „Ez egy tiltott zóna.”
Veszélyben a zöld átállás és a közös infrastruktúra?
A magas energiaárak miatt egyre több tagállam kérdőjelezi meg a klímacélok tarthatóságát. Kristen Michal észt miniszterelnök egyenesen a közlekedésre és fűtésre vonatkozó, 2028-ban életbe lépő új uniós szén-dioxid-árazási rendszer (ETS2) elhalasztását vagy teljes eltörlését követeli, ami várhatóan a csütörtöki viták egyik legélesebb pontja lesz.
Eközben Litvánia a közös infrastrukturális alapok megvágása miatt kongatja a vészharangot. Gitanas Nausėda elnök nehezményezte az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) tervezett csökkentését, mondván, a méret igenis számít. A balti államok a katonai mobilitás szempontjából is kritikus Rail Baltica vasúti folyosó kiépítéséhez legalább 10 milliárd eurós uniós támogatást várnak az új büdzséből.
Orosz fenyegetés
A geopolitikai feszültségek továbbra is szűkítik a diplomáciai mozgásteret. Nausėda litván elnök naivitásnak nevezte azt a feltételezést, hogy Oroszország tiszteletben tartaná a nemzetközi játékszabályokat. Az államfő – reagálva az amerikai elnök, Donald Trump vasárnapi bejelentésére egy állítólagos „energetikai tűzszünetről” – leszögezte: Moszkva célja nem csupán a területszerzés, hanem a demokratikus jogállamiság és az európai életmód felszámolása. Rámutatott, hogy egy tűzszünetnek mindkét félre vonatkoznia kellene, nem lehet egyirányú utca: ha Kijev leállítja az orosz energetikai infrastruktúra támadását, Moszkva szabad kezet kap a saját csapásaihoz.
Az ukrajnai konfliktus kapcsán Olaszország diplomáciai nyitást szorgalmaz: Antonio Tajani miniszterelnök-helyettes egy csúcs előtti zárt tanácskozáson megerősítette Róma korábbi követelését egy különleges uniós különmegbízott kinevezésére, aki képes lenne tárgyalóasztalhoz ültetni az orosz vezetést, elkerülve, hogy az európai külpolitika gyengének tűnjön.
Az orosz befolyás a brit kapcsolatok kapcsán is napirendre került. Andris Kulbergs lett kormányfő úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Királyságnak „vissza kellene térnie a családba”, utalva arra, hogy a Kremlnek komoly szerepe volt a Brexitben. Ezt a témát a szorosabb európai kapcsolatokat szorgalmazó brit miniszterelnök, Andy Burnham is a napokban melegítette fel a hivatalos brit titkosszolgálati (MI5) jelentések nyomán.
A keleti nyitás és a bővítési politika is falakba ütközik: Andrej Plenković horvát miniszterelnök jelezte, Zágráb fékezi Montenegró 2028-as uniós csatlakozási terveit. A horvátok szerint az igazságszolgáltatás, az alapjogok, valamint a kül- és biztonságpolitika terén évtizedes lemaradások vannak, és az elmúlt két évben semmi érdemi előrelépés nem történt a szomszédos országban – írta a Politico.
