Az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest 159 milliárd euróval kisebb uniós költségvetést irányoz elő az EU Tanácsának ír elnöksége a 2028 és 2034 közötti időszakra. A szombaton közzétett tárgyalási javaslat célja, hogy közelebb hozza egymáshoz a jelentős kiadáscsökkentést sürgető tagállamokat és a támogatások megőrzéséhez ragaszkodó országokat.
Az ír elnökség a teljes költségvetés mintegy 8 százalékos mérséklését javasolja. A júniusban, a ciprusi elnökség idején bemutatott előző tárgyalási tervezethez képest folyó árakon számolva 122 milliárd euróval csökkenne a keret. A javaslat várhatóan éles vitákat vált ki a tagállami vezetők jövő heti találkozóján.
Az uniós országok két nagyobb táborra szakadtak. A takarékosabb tagállamok – Németország vezetésével – a közel 2 billió eurós eredeti javaslat jelentős visszavágását követelik. Ezzel szemben a főként dél- és kelet-európai országokat tömörítő Kohézió Barátai csoport ellenzi a támogatások csökkentését.
A mezőgazdaság és a regionális támogatások megmaradnának
Írország a kompromisszum érdekében megóvná a mezőgazdasági támogatásokat és a regionális fejlesztésekre szánt forrásokat. Ezek a hagyományos uniós politikák a költségvetés jelentős részét teszik ki, és különösen érzékeny kérdésnek számítanak a tagállamok között.
A megtakarítások nagy része ezért más területeket érintene. A külső támogatások kerete 38 milliárd euróval, a versenyképességre szánt összeg 75 milliárd euróval, az uniós intézmények igazgatási kiadásai pedig 10 milliárd euróval csökkennének.
Az ír elnökség emellett megszüntetné a rendkívüli helyzetek kezelésére szolgáló pénzügyi tartalékot is. Ez a keret lehetővé tette volna az Európai Bizottság számára, hogy a hétéves költségvetési ciklus során előre nem látható válságokra csoportosítson át forrásokat.
Thomas Byrne, Írország európai ügyekért felelős államminisztere, aki a tárgyalásokat vezeti, kiegyensúlyozott kompromisszumként mutatta be a javaslatot.
„Megvédtük az Unió hagyományos politikáit, amelyek rendkívül fontosak az Európai Unió és az egységes piac számára. Ugyanakkor a jövőre is nagy hangsúlyt fektetünk” – mondta az újságíróknak.
A takarékos országok és az Európai Parlament is elégedetlen
A tervezet várhatóan nem győzi meg a költségvetési kiadások visszafogását szorgalmazó országokat. Ezek a tagállamok korábban arra figyelmeztettek, hogy nem tartják elfogadhatónak az új uniós prioritások, köztük a versenyképesség, a védelem és a fejlesztési finanszírozás aránytalan csökkentését.
Egy uniós diplomata csalódást keltőnek nevezte az ír javaslatot, amely szerinte nem jelent megfelelő kiindulópontot a megállapodáshoz.
„A többéves pénzügyi keret kiadásainak jelentős növekedése a jelenlegi szinthez képest megfizethetetlen és pénzügyileg nem megvalósítható. A 20. századi politikai prioritások előtérbe helyezésével a javaslat nem készíti fel az EU-t a 21. századra” – fogalmazott.
A diplomata hozzátette, hogy a tervezet nem szolgálhat a tagállamok közötti megállapodás alapjául, és nagyobb pénzügyi fegyelemre van szükség.
Németország és szövetségesei már a ciprusi elnökség korábbi javaslatát is bírálták, amiért az mindössze 32 milliárd euróval mérsékelte volna a költségvetést.
Az Európai Parlament támogatása szintén bizonytalannak tűnik. Siegfried Mureșan, az Európai Néppárt költségvetési tárgyalója szerint az ír elnökség nem tett érdemi előrelépést, és a javaslat a korábbi változatnál is gyengébb.
„A Parlament nem blöfföl: az ír elnökség által javasolt költségvetés nem kapja meg a jóváhagyásunkat” – jelentette ki.
Az EU 27 tagállamának nagykövete vasárnap vitatja meg a tervezetet, egyúttal előkészítve a vezetők csütörtöki egyeztetését. A kormányok még az év végéig szeretnének megállapodni, mivel a közelgő franciaországi, lengyelországi és olaszországi választások tovább nehezíthetik a tárgyalásokat.
Vitatott kérdés az uniós adók jövője
A kiadások mellett az uniós költségvetés bevételi oldaláról is komoly vita várható. Az ír elnökség lényegében változatlanul hagyta az Európai Bizottság által korábban javasolt, öt új uniós bevételi forrásból álló csomagot, amely összesen 66 milliárd euró bevételt teremtene.
Ez csalódást okozhat Franciaországnak, amely azt szeretné, ha a tárgyalási csomagba bekerülnének az Európai Parlament által felvetett, a digitális óriásvállalatokat, az online szerencsejátékot és a kriptovaluta-cégeket érintő adók is. Párizs szerint ezek újabb bevételeket biztosíthatnának az EU számára.
A Bizottság egyes elképzeléseiről – köztük a CORE néven említett társasági adóról és a kibocsátáskereskedelmi rendszerhez kapcsolódó, szennyező vállalatokat érintő befizetésekről – már több mint egy éve egyeztetnek a tagállamok. Megvalósításuk azonban továbbra is bizonytalan.
Az ír elnökség a kifogások ellenére napirenden tartotta mind az öt bevételi forrást, és elsősorban technikai módosításokkal próbálná csökkenteni az ellenállást. Javaslata szerint a szegényebb országok fokozatosan vezetnék be a kibocsátáskereskedelmi rendszerhez kapcsolódó befizetéseket. Emellett növelnék az uniós költségvetés bevételeit a szén-dioxid-intenzív termékek importjára kivetett mechanizmusból is, amelyet a tagállamok többsége már elfogadott.
A saját forrásokról szóló vita a csütörtöki vezetői találkozón kerülhet a középpontba. António Costa, az Európai Tanács elnöke célja, hogy a megbeszélésen körvonalazódjon egy olyan adócsomag, amelyet a tagállami kormányok is el tudnak fogadni – írja a POLITICO.
