Az Európai Unió tagállamai pénteken megvitatták azt a francia javaslatot, amely a stratégiai dízelkészletek felszabadítását irányozza elő. A példátlan lépés egyértelmű válasz az Egyesült Államok nyomásgyakorlására, amelynek célja az iráni háborúval összefüggésben globálisan megugró üzemanyagárak azonnali mérséklése – erősítették meg a megbeszélések részleteit ismerő diplomáciai források.
A kiszivárgott információk szerint az uniós kormányok által tárgyalt tervezet 50 millió hordó európai gázolaj, míg a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) tagjai részéről további 50 millió hordó nyersolaj piacra dobását foglalja magában. Emmanuel Macron francia elnök a kialakult globális energiahelyzet miatt pénteken kora délután videokonferenciát tartott a G7-országok vezetőivel – erősítette meg az Élysée-palota.
Két bennfentes forrás szerint Európa húsz napon belül szabadítaná fel a dízelkészletek egy részét, engedve Donald Trump amerikai elnök sürgetésének, aki a tartalékok azonnali megnyitását követeli. A zárt ajtók mögötti megbeszélések rávilágítanak az Európára nehezedő egyre nagyobb nyomásra: Washington ugyanis az amerikai dízelexport esetleges betiltását fontolgatja, hogy ezzel szorítsa le a hazai üzemanyagárakat a november 3-i félidős választások előtt.
A válaszlépés kidolgozása során az EU-nak kényes egyensúlyt kell teremtenie: egyszerre kell mérsékelnie az egekbe szökő árakat, miközben meg kell őriznie a vésztartalékokat is, hogy kivédje az iráni háború okozta zavarok miatt bizonytalanná vált perzsa-öbölbeli ellátásból fakadó kockázatokat. A francia pénzügyi, illetve energiaügyi minisztérium egyelőre nem reagált a sajtómegkeresésekre.
Macron elnök már csütörtök este telefonon egyeztetett Trumppal, hangsúlyozva a szoros együttműködés fontosságát az üzemanyag-drágulás elleni küzdelemben, valamint a finomított olajtermékek globális elérhetőségének biztosításában – közölte a francia elnöki hivatal. Csütörtöki sajtóértesülések szerint a Trump-adminisztráció egyenesen felszólította Németországot és Franciaországot a vészhelyzeti készletek megnyitására, egy esetleges amerikai exporttilalom belengetésével nyomatékosítva a követelést.
Két forrás pénteken ismét megerősítette: Washington azt várja a vezető európai hatalmaktól, hogy húsz napon belül összesen 100 millió hordó gázolajat bocsássanak a piacra.
A globális gázolajellátást súlyosan megviselte az Egyesült Államok és Irán között kirobbant háború, valamint az érvényben lévő orosz exporttilalom – utóbbit az váltotta ki, hogy Ukrajna sikeres támadásokkal számos orosz finomítót megrongált. Iparági beszámolók szerint eközben a kínai finomítók októberben felfüggesztették az üzemanyag-exportot, hogy fel tudják tölteni a saját hazai készleteiket.
A javasolt 50 millió hordós európai felszabadítás az EU teljes dízel- és gázolaj-biztonsági készletének körülbelül 17 százalékát, a blokk éves üzemanyag-fogyasztásának pedig mintegy 3 százalékát teszi ki az Eurostat 2025. májusi adatai alapján. A helyzetet nehezíti, hogy míg Európa korábban főként orosz és közel-keleti gázolajra támaszkodott, az utóbbi években egyre inkább kiszolgáltatottá vált az Egyesült Államokból származó importnak.
A pénteki egyeztetés során az uniós tagállamok felvetették: a tartalékok felszabadítását ahhoz a feltételhez kötnék, hogy Washington írásos garanciát vállal egy egyoldalú amerikai dízelexport-tilalom elkerülésére. Egy forrás jelezte, hogy a G7-országok vezetői – a jelenlegi francia soros elnökség vezetésével – péntek délután további megbeszéléseket tartottak a lehetséges forgatókönyvekről.
A 32 tagot számláló IEA még idén márciusban állapodott meg 400 millió hordónyi stratégiai olajtartalék összehangolt piacra dobásáról az iráni háborúra adott válaszként, ami a történelem eddigi legnagyobb volumenű készletfelszabadításának számít. Fatih Birol, a szervezet ügyvezető igazgatója a héten úgy nyilatkozott, hogy a tagállamok eddig a vállalt mennyiség körülbelül kétharmadát tették elérhetővé – írta a Reuters.
