Kész atomfegyvereket is bevetni Oroszország, amennyiben a NATO megpróbálja elszigetelni az anyaországtól a Balti-tenger partján fekvő exklávéját, Kalinyingrádot – derült ki abból a Moszkva által küldött diplomáciai jegyzékből. A nyugati védelmi szövetség határozottan visszautasította a nukleáris fenyegetőzést, a szakértők szerint azonban a hidegháború óta nem látott, rendkívül komoly feszültség alakult ki, ahol mindkét fél részéről óriási a kölcsönös téves számítások kockázata.
„Oroszország figyelmeztette a NATO-t, hogy kész atomfegyverekhez folyamodni, ha a nyugati szövetség megpróbálja elvágni Kalinyingrádot, a Balti-tengerrel határos orosz exklávét”.
Egy, a NATO-nak küldött és a Reuters által megtekintett dokumentumban Moszkva azzal vádolta a szövetséget, hogy „veszélyes és meggondolatlan lépést” tett, amely magában hordozza „egy közvetlen fegyveres konfliktus kitörésének magas kockázatát”.
A dokumentum szerint ez magában foglalja annak lehetőségét, hogy „már a kezdetektől fogva orosz csapásokat mérjenek a szövetség tagállamainak döntéshozatali központjaira”.
„Oroszország kész lesz a rendelkezésére álló teljes erő- és fegyverarzenált bevetni, beleértve a nukleáris fegyvereket is a területének védelmében, amennyiben a NATO-országok bármilyen kísérletet tennének a kalinyingrádi terület elszigetelésére az ország többi részétől” – áll a diplomáciai jegyzékben.
A figyelmeztetés rávilágított Moszkva sürgető aggodalmára amiatt, amit egyre növekvő NATO-fenyegetésként állít be Kalinyingrád, egy erősen militarizált orosz terület számára, amely Lengyelország és Litvánia közé szorul, és valamivel nagyobb, mint az amerikai Connecticut állam.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a minisztérium honlapján közzétett kommentárjában NATO-tagállamok tisztségviselőinek nyilatkozataira hivatkozott, amelyek szerinte „russzofóbiát” és a Moszkvával való háborúra való nyitottságot mutatnak.
Zaharova azt írta, hogy ezeket a politikusokat „vissza kell rángatni a földre. Reméljük, hogy figyelmeztetéseinket meghallják azok, akiknek szólnak.”
„Ha Európa megtámadja Oroszországot, az egy teljesen másfajta háború lesz – egy nagyon rövid háború.”
Mark Rutte, a NATO főtitkára azt nyilatkozta, hogy a szövetség válaszul Oroszország üzenetére kijelentette: „Védelmi szövetség vagyunk. Állítsuk meg a nukleáris fenyegetőzést. Erre egyáltalán nincs szükség, és nem is segít.”
A Reuters által megtekintett orosz dokumentumra adott válaszában a NATO azt is közölte, hogy egyik „gyakorlatuk vagy tevékenységük sem jelent veszélyt az Oroszországi Föderáció területére”.
„Felszólítjuk az Oroszországi Föderációt, hogy vessen véget Ukrajna indokolatlan, teljes körű inváziójának. Arra sürgetjük az Oroszországi Föderációt, hogy tartózkodjon a szövetségesekkel szembeni egyre felelőtlenebb viselkedéstől, és hagyjon fel a felelőtlen nukleáris retorikájával” – áll a közleményben.
Amikor arról kérdezték, hogy valós-e a kockázata annak, hogy nukleáris fegyvereket vetnek be a balti államok ellen, Rutte az Euronews által szervezett brüsszeli védelmi konferencián azt mondta: „Nem, nem az. Putyin tudja, hogy soha nem nyerhet a NATO ellen, ezért nem veszem ezt olyan komolyan.”
A téves számítások
Nyikolaj Szokov bécsi nukleáris elemző és volt orosz diplomata szerint a nyugati országok számára egyre nehezebbé válik Ukrajna támogatásának fokozása anélkül, hogy közvetlen konfrontációba kerülnének Moszkvával.
Azt mondta, az orosz figyelmeztetés arra utalhat, hogy a keményvonalasok befolyásra tesznek szert abban a vitában, hogyan reagáljanak a nyugati intézkedésekre, beleértve a Kijevnek szállított fegyvereket, a Moszkvával szembeni új szankciókat, az orosz hajók feltartóztatását, a gyakori katonai gyakorlatokat és a Kalinyingrád közelében végrehajtott felderítő repüléseket.
„Oroszország további fellépésekre számít, beleértve a Balti-tenger blokádját is – ami az európai számítások szerint alig valamivel a háborús küszöb alatt van, de számukra ez már nyílt háborút jelent. Látom a kölcsönös téves számítások kockázatát” – mondta Szokov.
Egy online interjúban hozzátette, hogy Oroszország és Európa ütközőpályán áll. Mindkét félnek óvatosságra és megfontoltságra van szüksége.
Ehelyett az európaiak „teljes pályás letámadást” alkalmaztak, Oroszország pedig komoly figyelmeztetést adott ki, hogy ez rendkívül kockázatos – tette hozzá Szokov.
A magánjellegű figyelmeztetés mellett legalább három európai ország orosz nagykövetsége adott ki nyilatkozatot az elmúlt három napban, amelyekben azzal vádolták a NATO-t, hogy katonai gyakorlatokon és Kalinyingrádot érintő forgatókönyvek tervezésén keresztül fokozza a feszültséget.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ezeket diplomáciai emlékeztetőknek nevezte az „európai forrófejűeknek”.
A Nyugat és Oroszország kapcsolatai, amelyek már amúgy is súlyos mélyponton voltak Oroszország 2022-es inváziója óta, idén jelentősen tovább romlottak, az európai kormányok pedig azzal vádolják Moszkvát, hogy „hibrid háborút” folytat a kontinensen, többek között szabotázs és gyújtogatás révén.
Oroszország ezt tagadja, és visszautasítja a nyugati politikusok ismételt kijelentéseit, miszerint egy NATO-ország elleni esetleges katonai támadásra készülne – írta a Reuters.
Egy NATO-diplomata azt mondta: „Azt mondanám, hogy az orosz levél csak egy újabb orosz kísérlet az európaiak megfélemlítésére, és hogy a NATO válasza határozott és felelősségteljes volt. Ez megerősíti, hogy nem fogjuk hagyni, hogy lebeszéljenek minket Ukrajna támogatásáról.”
Egy magas rangú európai védelmi tisztviselő azt mondta: „A hidegháború óta ez az első alkalom, hogy Oroszország nyíltan így fenyeget minket. Tehát ez komoly.”
