Európának gyorsabban és hatékonyabban kell növelnie védelmi képességeit annak érdekében, hogy teljesíteni tudja a 2030-ra kitűzött célokat – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Brüsszelben.
Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint Európának gyorsabban és hatékonyabban kell fejlesztenie védelmi képességeit. A politikus az uniós tagállamok védelmi minisztereinek hétfői tanácskozását követő brüsszeli sajtótájékoztatón közölte, hogy a miniszterek az első éves védelmi készültségi jelentést is megvitatták, amely átfogó képet ad az Unió védelmi helyzetéről.
Kallas hangsúlyozta, hogy Európának jelentős változásra van szüksége a védelmi beruházások, a képességfejlesztés, az innováció és az ipari kapacitások terén, mindezek mértékét és ütemét is növelni kell.
Az uniós tagállamok megállapodtak az Európai Békekeret (EPF) 6,6 milliárd eurós forrásának elosztásáról, amely az Ukrajnának nyújtott uniós támogatás egyik fontos eszköze. Kallas szerint a következő feladat annak megvitatása lesz, miként lehet újabb forrásokkal feltölteni az alapot, beleértve a jelenlegi finanszírozási ciklus utáni időszakot is.
A főképviselő kiemelte, hogy az ukrán légvédelem megerősítése az EU egyik legfontosabb feladata. Mint mondta, a rakétagyártás időigényes, miközben Kijevnek azonnal szüksége van Patriot légvédelmi rendszerekhez szükséges rakétákra.
Lehetséges megoldásként azt vetette fel, hogy az uniós tagállamok és partnereik saját készleteikből adjanak át rakétákat Ukrajnának, amelyeket később az ukrán támogatási hitelből finanszírozott új eszközökkel pótolnának.
A miniszterek Ukrajna további finanszírozási igényéről is tárgyaltak. Kallas közlése szerint több tagállam azt szorgalmazta, hogy a 2027-re elkülönített 90 milliárd eurós hitel egy részét már korábban folyósítsák. Ukrajna emellett akár 20 milliárd eurót is felhasználhatna a SAFE védelmi kezdeményezés fennmaradó forrásaiból.
Kallas szerint a háború lezárásának előmozdítása érdekében tovább kell csökkenteni Oroszország háborúfinanszírozási képességét, többek között az úgynevezett orosz árnyékflotta elleni fellépéssel. Elmondta, hogy az Irini uniós haditengerészeti művelet keretében az elmúlt hónapokban hat alkalommal ellenőriztek gyanús hajókat. Hozzátette, hogy a tagállamoknak saját műveleteiket is folytatniuk kell, szoros koordináció mellett.
A főképviselő az Oroszországnak tulajdonított szabotázsakciókról, gyújtogatásokról és légtérsértésekről is beszélt. Szerinte a már bevezetett szankciók és az orosz diplomaták kiutasítása mellett további uniós intézkedéseket is meg kell vizsgálni.
A miniszterek ennek részeként első alkalommal egyeztettek egy új vészhelyzeti biztonsági protokoll létrehozásáról. A mechanizmus koordinációs keretet biztosítana a „szürkezónás” támadások kezelésére, kiegészítve az EU kölcsönös segítségnyújtási rendelkezéseit, és határozottabb uniós választ tenne lehetővé az Oroszországból érkező fenyegetésekre.
Kallas szerint több tagállam hangsúlyozta, hogy az új mechanizmusnak teljes mértékben ki kell egészítenie a NATO meglévő rendszerét. Emlékeztetett, hogy az uniós tagállamok többsége egyben a NATO tagja is, ahol a kollektív védelemről rendelkező 5. cikk alkalmazásának mechanizmusai már rendelkezésre állnak.
A főképviselő elmondta, azt vizsgálják, milyen uniós válasz adható olyan biztonsági incidensekre, amelyek nem érik el a fegyveres agresszió küszöbét, illetve miként lehet fellépni akkor, ha nem NATO-tag uniós tagállamot ér támadás.
Kallas a sajtótájékoztatón a német és az orosz külügyminiszter ENSZ-ben tartott találkozójára is kitért, és „nevetségesnek” nevezte az orosz félnek a megbeszélést követő megjegyzéseit.
Ugyanakkor elismerte, hogy Európán kívül számos ország sürgeti az Oroszországgal folytatott párbeszédet, abban bízva, hogy a tárgyalások eredményre vezethetnek. Kallas szerint azonban az ilyen találkozók szerinte azt mutatják, hogy Moszkvát nem érdekli a béke, különben nem bánna így tárgyalópartnereivel.
A főképviselő szerint Oroszországnak mindenekelőtt azzal kellene bizonyítania békeszándékát, hogy beszünteti a civilek elleni támadásokat, erre azonban jelenleg nem látni a szándékot.
Kallas hangsúlyozta azt is, hogy a háború lezárásáról Oroszországnak Ukrajnával kell tárgyalnia. Más szereplők segíthetik a folyamatot, de a végső megállapodásnak Oroszország és Ukrajna között kell megszületnie – írta meg az MTI.
