Újabb kellemetlen kinevezési ügy került Ursula von der Leyen környezetében az uniós ellenőrző szervek látóterébe. Az európai ombudsman vizsgálatot indított az Európai Bizottság ipari mesterséges intelligenciáért felelős különmegbízottja, Jim Hagemann Snabe kinevezésével összefüggésben.
A dán üzletember neve azért váltott ki vitát Brüsszelben, mert miközben von der Leyent és Henna Virkkunen bizottsági alelnököt tanácsolja az európai ipari MI-stratégiáról, továbbra is a Siemens felügyelőbizottságának elnöke.
Az ombudsmani eljárás közvetlen oka az, hogy a Corporate Europe Observatory, a Transparency International EU, a LobbyControl és a The Good Lobby júniusban panasszal fordult a Bizottsághoz. A szervezetek azt állították, hogy Snabe vállalati kötődései megkérdőjelezhetik függetlenségét és pártatlanságát. Azt is kifogásolták, hogy szerintük a Bizottság nem adott érdemi választ aggályaikra.
A Siemens vezetője írhat jelentést Európa MI-jövőjéről
Snabe júniusban kapta meg az újonnan létrehozott tisztséget. Feladata, hogy 2027 márciusáig jelentést készítsen arról, miként gyorsíthatná fel Európa a mesterséges intelligencia ipari alkalmazását.
Mandátuma kiterjed az adatközpontokra, a nagy teljesítményű számítástechnikára, a félvezetőiparra, a felhőszolgáltatásokra, a generatív MI-re és a nagy nyelvi modellekre is. A tisztség nem jár fizetéssel.
Éppen ez a széles feladatkör váltotta ki a kritikákat.
A Siemens Európa egyik legnagyobb ipari-technológiai vállalata, amely közvetlenül érdekelt az automatizálásban, az ipari szoftverekben, az adatfeldolgozásban és a mesterséges intelligencia üzleti alkalmazásában. A kritikusok szerint ezért különösen fontos lenne pontosan látni, milyen határok választják el Snabe bizottsági tanácsadói munkáját vállalati érdekeltségeitől.
Néhány tisztségét felfüggesztette – a Siemens maradt
A Bizottság korábban azzal érvelt, hogy elvégezte az összeférhetetlenségi vizsgálatot.
Snabe a kinevezés idejére felfüggesztette részvételét a Google Cloud és a C3 AI egyes tanácsadói, illetve igazgatósági testületeiben. A C3 AI maga is közölte, hogy a szakember szabadságot vesz ki ottani szerepeiből a bizottsági megbízatás időtartamára.
A Siemensnél betöltött elnöki pozíciójáról azonban nem mondott le, mert a Bizottság álláspontja szerint ez nem teremt olyan összeférhetetlenséget, amely kizárná a megbízatás vállalását.
Brüsszel hangsúlyozta azt is, hogy Snabe nem vesz részt az MI-szabályozás alakításában, hanem kizárólag innovációs és iparfejlesztési kérdésekben ad tanácsot. A Bizottság szóvivője júniusban kijelentette, hogy az intézmény teljes mértékben kiáll az AI Act mellett.
A Siemens maga is lobbizott az MI-szabályok ügyében
A kritikusok számára azonban éppen itt kezdődik a történet kényesebb része.
Az Euractiv szerint a Siemens az elmúlt időszakban aktívan részt vett azokban a brüsszeli egyeztetésekben, amelyek az uniós MI-szabályok ipari alkalmazásának enyhítését célozták. A vállalat egyebek mellett olyan termékek szabályozási helyzetének módosítását támogatta, amelyekre más uniós gépipari előírások is vonatkoznak.
Az ügy miatt korábban 41 európai parlamenti képviselő is részletes tájékoztatást kért a Bizottságtól. Arra voltak kíváncsiak, milyen összeférhetetlenségi garanciák, kizárási szabályok és átláthatósági kötelezettségek akadályozzák meg, hogy egyetlen ipari szereplő aránytalan befolyást szerezzen az uniós MI-politikára.
Szeptember 29-ig vár választ az ombudsman
Az ombudsman most azt szeretné elérni, hogy a Bizottság részletesen válaszoljon a civil szervezetek által felvetett kérdésekre. Brüsszelnek szeptember 29-ig kell tájékoztatnia az ombudsmant arról, milyen választ adott a panaszosoknak.
Fontos különbség, hogy a vizsgálat megindítása önmagában nem jelenti azt, hogy Snabe összeférhetetlenséget követett el, és az ombudsman egyelőre nem állapított meg szabálytalanságot. A kérdés most az, megfelelően, átláthatóan és kellő részletességgel kezelte-e a Bizottság a felmerült aggályokat.
Az ügy azonban érzékeny pillanatban érkezik. Európa egyszerre próbálja lazítani technológiai lemaradását és megőrizni saját szabályozási modelljét. Ebben a versenyben ipari tapasztalatra kétségtelenül szükség van.
A valódi kérdés az, hol ér véget a szakértelem – és hol kezdődik az érdek.
Források: Euractiv; Transparency International EU; Euronews.
