Egy éve született meg az EU–USA kereskedelmi megállapodás. Egy évvel azután, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Donald Trump amerikai elnök Turnberryben, Skóciában aláírták a mérföldkőnek számító egyezményt, az Egyesült Államok újabb fenyegetései veszélybe sodorják a transzatlanti kereskedelmi kapcsolatokat.
A Bizottság által az amerikai technológiai óriásra, a Google-re a múlt héten kiszabott 890 millió eurós bírság dührohamot váltott ki a Trump-kormányzatból. A Truth Social közösségi oldalon közzétett bejegyzésében az elnök közölte, hogy az Egyesült Államok vizsgálatokat indít a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ügyében, jelezve, hogy kormánya kész megtorló lépésekre, amikor az EU érvényt szerez digitális szabályainak az amerikai vállalatokkal szemben.
Trumpnak azonban most saját magának kell számolnia a következményekkel, írja az Euronews. A Turnberry-megállapodás végrehajtásáról folytatott hónapokig tartó tárgyalások után – amely 15 százalékos amerikai vámot ír elő az uniós termékekre, és megszünteti az EU vámjait az amerikai iparcikkekre – az európaiak olyan védzáradékokat vezettek be, amelyek bizonyos feltételek mellett lehetővé teszik a vámok újbóli kivetését az amerikai árukra.
Mi történt, miután az EU megbírságolta a Google-t?
Miután az EU bejelentette, hogy a Google-t megbírságolja az uniós digitális piacokon betöltött erőfölénye miatt, Washington két figyelmeztető lövést adott le.
Csütörtök éjjel Jamieson Greer, az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője úgy nyilatkozott, hogy az EU által kiszabott bírság „bizonytalanságot” teremt a turnberry-i megállapodás körül, és veszélyezteti az EU és az USA között az uniós digitális szabályokról folytatott párbeszédet.
Másnap az amerikai fenyegetés Trump Truth Social-bejegyzésével vált igazán komollyá, amelyben ezt írta: „Az Amerikai Egyesült Államok nem Európa »MALACPERSELYE«, és nem is fogjuk megengedni, hogy az legyen!” Hozzátette, hogy kormánya a törvénytelen külföldi kereskedelmi gyakorlatok ellensúlyozására felhatalmazást adó, 1974-es amerikai kereskedelmi törvény 301-es szakasza alapján vizsgálatot indít.
„Az Európai Unió nagyon nagy árat fog fizetni ezért az illegális és rendkívül etikátlan magatartásért, amely miatt következetesen figyelmeztettem őket” – mondta.
Mennyire komolyak Trump fenyegetései?
A turnberry-i megállapodás megkötése óta az európaiak hozzászoktak ahhoz, hogy Trump a közösségi médiában fenyegeti őket. Többnyire már nem is reagálnak rá.
2025 decemberében Washington korlátozásokkal vagy díjak kivetésével fenyegetett meg egy sor európai technológiai vállalatot – köztük az Accenture-t, a Siemenst és a Spotifyt –, ha az EU továbbra is digitális szabályain keresztül próbálja szabályozni az amerikai techóriásokat.
A Digitális Szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) és a Digitális Piacokról szóló jogszabály (DMA) – az EU két sarokkövének számító digitális jogszabálya – a Trump-kormányzat hatalomra való visszatérése óta ismételten a bírálatok kereszttüzében áll, és azzal a váddal illetik, hogy elsősorban az amerikai cégeket célzó, nem vámjellegű kereskedelmi akadályok.
„Majd meglátjuk, mit hoz az idő” – mondta az Euronewsnak Bernd Lange német szociáldemokrata EP-képviselő, az Európai Parlament kereskedelmi ügyekért felelős vezetője. Hozzátette, hogy folyamatban vannak az Egyesült Államokkal folytatott egyeztetések az uniós digitális szabályokról, de azt is jelezte, hogy egyelőre nem tudja, lesznek-e belőlük valóban „konkrét” eredmények.
Ennek ellenére Lange úgy véli, ha Trump fenyegetései komollyá válnak, az Egyesült Államok korlátozásokat vezethet be az uniós digitális szolgáltatásokkal szemben.
Mit tehet az EU, ha Trump beváltja a fenyegetéseit?
Május 19-én, órákig tartó tárgyalások után az uniós tagállamok és az Európai Parlament megállapodtak abban, hogy július 1-jétől eltörlik az EU vámjait az amerikai árukra.
A jogalkotók azonban az uniós vállalkozások stabilitásának megőrzése érdekében ragaszkodtak ahhoz, hogy védzáradékok kerüljenek a megállapodásba, amelyek megóvják azt a jövőbeli fenyegetésektől.
A Bizottság felfüggesztheti a megállapodást, ha az Egyesült Államok nem tartja be a 15 százalékos plafont, vagy ha „aláássa az uniós gazdasági szereplők hozzáférését az Egyesült Államok piacához, megkülönbözteti vagy célba veszi azokat az uniós gazdasági szereplőket, amelyek az Egyesült Államokban kívánnak működni, vagy már ott működnek”.
Az a rendelet, amely eltörli az uniós vámokat, azt is kimondja, hogy felfüggeszthető, ha az Egyesült Államok „megzavarja az Unió és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi és befektetési kapcsolatokat”. Željana Zovko horvát konzervatív EP-képviselő az Euronewsnak azt mondta, hogy a megállapodás felfüggesztéséért viselt „felelősséget” „jogosan bízták a Bizottságra”.
„Biztos vagyok benne, hogy a megfelelő időben, tények alapján fog cselekedni” – tette hozzá.
Kinek állhat érdekében az EU-ban a megállapodás felfüggesztése?
Az elmúlt hetekben úgy tűnt, a Bizottság azt az álláspontot képviseli, hogy függetlenül attól, az Egyesült Államok vet-e ki új vámokat, kész elfogadni azokat, amennyiben betartják a 15 százalékos plafont.
Pontosan ez történt pénteken is, amikor új amerikai vámrendszer váltotta fel azt, amelyet az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának februári döntése nyomán vezettek be. Az uniós végrehajtó intézmény elégedetten nyugtázta, hogy az új amerikai vámok mértéke 10 százalék, még ha azokat kényszermunkával előállított termékek importtilalmának állítólagos elmulasztása miatt is vetették ki – ezt a vádat az EU visszautasítja, mondván, szigorú szabályokkal igyekszik távol tartani az ilyen árukat a saját piacától.
De mi történne, ha az uniós szolgáltatások kerülnének célkeresztbe? Lange elmondása szerint megállapodás született a Bizottsággal arról, hogy ha a megállapodást fel kell függeszteni, a testület figyelembe fogja venni a Parlament álláspontját.
„Tehát ha mi a felfüggesztést szorgalmazzuk, úgy vélem, ők is meg fogják tenni” – mondta, hozzátéve, hogy a Parlamentben meglenne a kellő politikai akarat egy ilyen lépéshez.
„Sokkal magabiztosabbak vagyunk, mint egy évvel ezelőtt.”
