Magyarország feloldotta vétóját Ukrajnával szemben

Ukrajna és Moldova 2022 júniusában lettek EU-tagjelölt országok, a két ország pályázatát „összekapcsolták”. 2025 januárjában az Európai Bizottság javasolta a hivatalos tárgyalások megkezdését a nemzeti törvények uniós normákkal való összehangolásáról, de a lépést Orbán Viktor akkori magyar miniszterelnök megakadályozta.

Orbán utódjának, Magyar Péternek tegnap este hozott döntése megnyitja az utat a tárgyalások június 15-i megkezdéséhez mindkét ország számára. Ez azt jelentené, hogy megkezdenék törvényeik összehangolását az uniós normákkal a 33 szakpolitikai területből álló első hat, úgynevezett csatlakozási fejezetből álló csoportban.

Magyar egy közleményben azt mondta, hogy Budapest támogatni fogja Kijev csatlakozási folyamatát egy „átfogó megállapodásért Ukrajnával a magyar kisebbség nyelvi, oktatási, kulturális és politikai jogainak kiterjesztéséről”.

Ez a megállapodás hetekig tartó intenzív tárgyalásokat követett Kijev, Budapest és Brüsszel között, valamint más uniós államok diplomáciai nyomást gyakoroltak Magyarra, hogy az szakítást demonstráljon az Orbán-rezsimmel.

„A mérföldkőnek számító döntés Ukrajna és Moldova csatlakozási tárgyalásainak hivatalos megkezdéséről történelmi pillanat mind a tagjelölt országok, mind az EU számára” – mondta Marilena Raouna, Ciprus Európa-ügyi miniszterhelyettese, amely az EU soros elnökségét tölti be. Raouna hozzátette, hogy Ciprus „szorgalmasan és befogadóan együttműködött minden tagállammal a kézzelfogható előrelépés elérése érdekében”.

Marta Kos, az EU bővítési biztosa a múlt héten a Financial Timesnak azt nyilatkozta , hogy Magyarország várhatóan ebben a hónapban engedélyezi az első klaszter, a többi pedig júliusban történő megnyitását, a „megváltozott narratívára” hivatkozva.

A tegnapi döntés előtt mindkét ország az elmúlt évben informális minőségben együttműködött Brüsszellel a fejezetek előzetes lezárásához szükséges jogszabályok elfogadásában.

Magyarország a tegnapi brüsszeli uniós nagykövetek találkozóján tett előrelépést, ami technikai folyamatok rohamát indította el, hogy az első klaszter hivatalos megnyitását 11 nap alatt előkészítsék.

„Olyan sokáig vártunk, és most a történelem hullámvasúton íródik” – mondta egy, a tárgyalásokban részt vevő európai diplomata.

A külföldi befektetők, köztük az EU is, kivonulnak az amerikai államkötvényekből az ország növekvő adóssága, a dollár fegyverkezése és Donald Trump amerikai elnök adminisztrációja miatt.

Az EU több mint egy évtizedes kidolgozás alatt álló menekültügyi és migrációs paktumát a jövő héten lép hatályba. Az Európai Bizottság jelentése azonban kimondja, hogy sok tagállam még nem áll készen, és egyesekben még mindig hiányzik a blokk külső határain a menekültügyi eljárások felgyorsításához szükséges infrastruktúra.

A miniszterek áttekintik a reformok végrehajtásának előrehaladását, valamint megvitatják, hogyan lehetne elmélyíteni az együttműködést az EU-n kívüli országokkal, például Szomáliával a bevándorlás megállítása terén – közölte egy magas rangú uniós diplomata.

A találkozóra akkor került sor, amikor az uniós intézmények megállapodtak az elutasított menedékkérők kitoloncolásának felgyorsítását célzó új szabályokról, beleértve azt is, hogy lehetővé tegyék számukra az úgynevezett „központokba” küldését olyan harmadik országokban, amelyekkel nincs kapcsolatuk.

Nicholas Ioannides, Ciprus migrációs miniszterhelyettese újságíróknak elmondta, hogy a visszaküldési központok az új szabályok „csúcspontjai”, de azt is elismerte, hogy „még nincsenek kézzelfogható eredményeink” azzal kapcsolatban, hogy mely országok fogadnák be őket. „

Az általános elképzelés az, hogy ezeket a visszaküldési központokat esetleg Afrika vagy Ázsia olyan területein hozzák létre... nem az európai határok közelében” – mondta Ioannides, hozzátéve, hogy ez „a fogadó államok alapvető emberi jogainak védelmével kapcsolatos kötelezettségekkel járna”.

A miniszterek várhatóan megvitatják a blokk új biometrikus határellenőrzését is – az úgynevezett belépési-kilépési rendszert, amely regisztrálja a nem uniós állampolgárokat, és amelyet a blokk migrációs politikájának kulcsfontosságú részeként emlegetnek.

A végrehajtás azonban továbbra is hiányos, egyes országok csak részben vezetik be az ellenőrzéseket, míg a repülőterek késedelmekről számolnak be.

„Meg kell találnunk egy olyan megoldást Európa-szerte, ahol a belépési és kilépési rendszer hatékonyan működik” – mondta egy magas rangú uniós diplomata – írta meg a Financial Times.