Az integráció legfontosabb jelképei közé tartozik

Robert Schuman francia külügyminiszter hetvenöt éve, 1950. május 9-én - napra pontosan öt évvel a második világháború európai befejeződése után - vetette fel a mai EU elődjének tekinthető Európai Szén- és Acélközösség, a Montánunió létrehozását. „Ahhoz, hogy a békének meglegyen minden esélye, először egyetlen Európa kell. Immár nem puszta szavakra van szükség, hanem tettre, egy vakmerő és konstruktív akcióra” - jelentette ki, hozzáfűzve, hogy a kezdeményezésből „születik majd meg Európa, egy szilárdan egybeforrt és erősen összeácsolt Európa”.

Az integráció első lépcsőfokaként 1951. április 18-án írta alá Párizsban Franciaország, Németország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg a Montánunió-szerződést. Az első európai szintű megállapodást 1957. március 25-én az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom) létrehozó Római Szerződés követte. Az EGK-ból, közkeletű nevén a Közös Piacból nőtt ki fokozatosan az Európai Közösségek, majd az Európai Unió. Az Európai Unió hivatalos pénzneme az 1999-ben bevezetett, 2002-ben érme és bankjegy formájában is forgalomba került euró, amely 27 tagállam közül 20-ban a hivatalos pénznem.

Fennállásának több mint fél évszázada alatt az EU biztosította, hogy tagországai békében éljenek, két nemzedékkel ezelőtt még elképzelhetetlen mértékben emelte az életszínvonalat, határok nélküli egységes piacot és közös valutát teremtett, világméretekben is jelentős gazdasági hatalommá vált. Az EU-nak az utóbbi években ugyanakkor új, egyre összetettebb válságokkal, biztonsági, gazdasági és demokratikus kihívásokkal kell szembenéznie, kiutat keresnie.

Az Európai Unió 2012-ben megkapta a Nobel-békedíjat, az indoklás szerint azért, mert hat évtizeden keresztül meghatározó szerepet játszott Európa békés fejlődésében, „a demokrácia és az emberi jogok elterjesztésében” és 1989 után hozzájárult a kelet-európai államok stabilizálásához.

Magyarország, kilenc másik ország társaságában, 2004. május 1-jén lett tagja az EU-nak, amely Bulgária és Románia 2007-es, valamint Horvátország 2013-as csatlakozásával 28 tagúra bővült. 2007-ben Lisszabonban írták alá az Európai Unió reformszerződését, a két évvel később hatályba lépett dokumentum a mélyebb uniós együttműködéshez és a további bővítéshez egyaránt szükségesnek ítélt intézményi változtatásokat irányozta elő a sok elemében még hat országra szabott eredeti rendszeren. A Lisszaboni Szerződés mondta ki, hogy a tagállamok kiléphetnek az unióból, amire először hat éve került sor. Az Egyesült Királyság 47 évnyi és egy hónapnyi tagság után, 2020. január 31-én éjfélkor távozott az így 27 tagúra csökkent EU-ból, és a 11 hónapos átmeneti időszak lejártával az EU egységes belső piacán és vámuniójában is megszűnt a brit tagság (Brexit).

Európa napja az integráció legfontosabb jelképei közé tartozik, együtt az európai himnusszal (1985 óta Beethoven Örömódája), az európai zászlóval (kék alapon kört alkotó tizenkét aranyszínű csillag) és az EU jelmondatával (2000 óta az „Egyesülve a sokféleségben”). Az ünnep alkalmából az uniós intézmények idén is több helyszíni eseményre invitálják az érdeklődőket: az uniós polgárok május 9-én megtekinthetik a brüsszeli és a luxembourgi, május 17-én pedig a strasbourgi intézményeket. A nyílt napokba a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank idén is bekapcsolódik.

Magyarországon a hagyományos Európa-napi fesztivált május 10-én rendezik meg Budapesten, a Szabadság téren. Az eseményen Magyarország EU-s csatlakozásának évfordulóját és az Európa-napot egyaránt ünnepelik. Megtartják a szokásos futóversenyt is, amelynek részvevői eddig Magyarország uniós tagságának éveivel megegyező számú kilométert teljesíthettek, idéntől azonban a futást félmaratoni, 21,1 km-es távon rendezik meg. A fesztiválon számos hazai és nemzetközi szervezet, intézmény és nagykövetség mutatkozik be. Az ünnepi programok között kulturális események, családi és gyermekműsorok, kreatív foglalkozások, interaktív játékok és az Európai Unióhoz kapcsolódó kvízkérdések is lesznek.