Európai Unió
Hatályba lépett az EU–Mercosur megállapodás
Egy történelmi üzlet, ami továbbra is megosztja Európát
Az Európai Unió és a latin-amerikai Mercosur közötti nagy volumenű kereskedelmi megállapodás főbb részei pénteken végre ideiglenesen hatályba léptek, miközben a politikai vita továbbra is folytatódik körülötte.
A tárgyalások már 1999-ben elindultak, de azóta többször is elakadtak, ami miatt brüsszeli tisztviselők sokáig kételkedtek abban, hogy a mintegy 720 millió embert érintő szabadkereskedelmi övezet valaha is ténylegesen létrejön.
Az Európai Bizottság most ideiglenesen alkalmazza a Mercosur-országokkal – Argentínával, Brazíliával, Paraguayjal és Uruguayjal – kötött átfogó megállapodás kereskedelmi részét. A teljes ratifikáció azonban még várat magára, miután az Európai Parlament jogi vizsgálatra küldte az ügyet az EU legfelsőbb bírósági fórumához.
„Az ideiglenes alkalmazás minőségi változást jelez az EU–Mercosur kapcsolatokban. Egy több mint két évtizedes megállapodás most kezdi meg tényleges működését” – mondta Pablo Sader, Uruguay EU-nagykövete.
„Ugyanakkor május 1-jét nem végpontként kell értelmezni, hanem egy új szakasz kezdeteként” – tette hozzá.
Hogyan jutottak idáig?
Németország régóta támogatta a megállapodást az ipari exportok – például autók és gépek – fellendítése érdekében, míg Franciaország és Lengyelország ellenezte, mert attól tartott, hogy a Brazíliából és Argentínából érkező olcsó marha- és baromfihús veszélyezteti a hazai mezőgazdaságot.
Emmanuel Macron 2024 elején még megpróbálta megakadályozni a megállapodást, de későbbi politikai vereségei miatt már nem tudta feltartóztatni Ursula von der Leyen törekvéseit. A Bizottság elnöke végül decemberben megállapodott a Mercosur vezetőivel, majd 2025 januárjában aláírta a szerződést - írja a Politico.
A német vezetésű „pártoló blokk” rendelkezett a szükséges támogatással ahhoz, hogy elindítsa a kereskedelmi rész végrehajtását, még akkor is, ha az EP egy része jogi vizsgálatot kért.
Mi változik a gyakorlatban?
A megállapodás fokozatosan megszünteti a vámokat az EU exportjának több mint 90%-án, többek között az autók, gyógyszerek, bor, szeszes italok és olívaolaj esetében. Emellett csökkenti a nem vámjellegű akadályokat is, például a címkézési szabályokat, és megnyitja a közbeszerzési piacokat az uniós cégek előtt.
A Bizottság szerint az EU exportja a Mercosur régióba 2040-re akár 39%-kal is nőhet.
A mezőgazdaság azonban érzékeny terület marad: a Mercosur marhahúsexportja például kedvezményes vámot kap egy meghatározott kvótáig, míg azon felül magasabb terhek maradnak érvényben.
Mi következik?
A megállapodás még nem végleges: az Európai Parlamentnek akár két évbe is telhet a végső szavazás, és minden uniós tagállam parlamentjének is ratifikálnia kell.
Ha a bíróság vagy a törvényhozók elutasítják, a Bizottságnak újra kell kezdenie a folyamatot.
Közben a háttérben az is látszik, hogy Kína már megelőzte az EU-t a Mercosur legfontosabb kereskedelmi partnerének szerepében, így az unió számára a megállapodás stratégiai jelentőségű.
Egyes szakértők szerint a nyitás akár más országokat is ösztönözhet – például Kolumbiát vagy Panamát –, hogy csatlakozzanak a Mercosurhoz, ami tovább erősítheti a regionális gazdasági együttműködést.
