Európai Unió

Az EU iparfejlesztési jogszabályának célja a függőség csökkentése

Kína ellenlépéseket helyezett kilátásba

Az Európai Unió tervezett iparfejlesztési jogszabályának célja az EU-n kívüli országoktól való függőség csökkentése és az unióban készült termékek elterjedésének előmozdítása - jelentette ki az Európai Bizottság illetékes szóvivője hétfőn arra reagálva, hogy Kína ellenlépéseket helyezett kilátásba az úgynevezett Industrial Accelerator Act (IAA) nevű uniós jogszabály tervezett elfogadása miatt.

Az EU iparfejlesztési jogszabályának célja a függőség csökkentése
Az Európai Bizottság politikáját és intézkedéseit bizonyos gazdasági és tágabb célok elérése érdekében hozza meg (képünk illusztráció)
Fotó: AFP/NurPhoto/Nicolas Economou

A brüsszeli testület szokásos napi sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva Siobhan McGarry közölte, a javaslat egyik célkitűzése, hogy az EU a világ egyik legnyitottabb piacát hozza létre, és a világ legnagyobb szabadkereskedelmi megállapodási hálózatával rendelkezzen.

Az intézkedés hozzájárul az EU versenyképességéhez, ellenálló képességéhez és a gazdaság biztonságát szavatoló céljaihoz - hangoztatta.

Olof Gill, a brüsszeli testület vezető szóvivője hozzátette: az Európai Bizottság az Európai Unió nevében minden lehetséges lépést megtesz annak érdekében, hogy az összes jogszabálya teljes mértékben összhangban legyen mind a saját belső, mind a nemzetközi kötelezettségeivel, beleértve a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO) vállaltakat is.

„Mindig is így tettük, és ezután is mindig így fogjuk tenni” - jelentette ki.

A szóvivő kiemelte: az Európai Bizottság politikáját és intézkedéseit bizonyos gazdasági és tágabb célok elérése érdekében hozza meg polgárai és vállalkozásai érdekében. A testület emellett a lehető legnagyobb mértékben együttműködik globális partnereivel ezen politikák tervezésében és kidolgozásában. „Egyeztetünk globális partnereinkkel, hogy meghallgassuk a véleményüket politikánkról” - tette hozzá az uniós bizottság szóvivője.

Brüsszel szerint az IAA célja az európai ipar megerősítése a stratégiai ágazatokban, munkahelyek megőrzése és teremtése, valamint a „Made in Europe” kritérium érvényesítése a közbeszerzésekben. A tervezet értelmében a jelentős külföldi közvetlen beruházások engedélykötelessé válhatnak, ami az EU-n kívüli szereplők - köztük kínai vállalatok - felvásárlásait korlátozhatja ezekben a szektorokban.

Kapcsolódó írásaink