Gyakorlatban is működhet a kölcsönös segítségnyújtási klauzula

Az uniós vezetők csütörtök este Cipruson tartott tanácskozásukon megállapodtak arról, hogy felkérik a bizottságot: dolgozza ki, milyen lépéseket tegyenek majd, ha egy tagállam aktiválja a lisszaboni szerződés 42.7-es cikkét.

„Számos kérdés van, amelyre választ kell találnunk” – mondta a ciprusi elnök.

A NATO 5. cikkelyével ellentétben az EU kölcsönös segítségnyújtási klauzulájára vonatkozóan nincs kidolgozva részletes műveleti vagy katonai terv. Eddig egyetlen alkalommal aktiválták 2015-ben, a párizsi iszlamista indíttatású terrortámadások után. Akkor Franciaország kérésére a tagállamok növelték hozzájárulásukat uniós és nemzetközi katonai missziókban, lehetővé téve ezzel, hogy a francia hadsereg átcsoportosítsa erőit.

A lisszaboni szerződés 42.7-es cikke kimondja: „ha egy tagállam területét fegyveres támadás éri, a többi tagállam köteles minden lehetséges eszközzel annak segítségre sietni”.

„Tételezzük fel, hogy Franciaország aktiválja a 42.7-es cikket! Mely országok reagálnának elsőként egy ilyen esetben a francia kormány kérésére, milyen szükségleteket fogalmazhat meg a cikket aktiváló tagállam? Mindezekre a kérdésekre választ fog adni a bizottság tervezete” – mondta Hrisztodulidesz.

Egy névtelenséget kérő uniós tisztségviselő azt mondta: továbbra is a NATO marad a kollektív védelem alapköve. Viszont az EU-nak rendelkezésére állnak olyan eszközök is, amelyek kiegészítik a NATO-t, például szankciók, pénzügyi támogatások, humanitárius segítségnyújtás, amelyek mind szerepet játszhatnak a 42.7-es cikk esetleges aktiválásakor.

Donald Trump amerikai elnök április elején úgy nyilatkozott: erőteljesen fontolgatja az Egyesült Államok kilépését a NATO-ból, miután az atlanti szövetség más tagjai nem voltak hajlandók részt venni az Irán elleni hadműveletben.