Európai Unió

Kaja Kallas mielőbb küldené az ukránoknak a 90 milliárdos hitelt

A horvát olajat kínálgatják a magyaroknak az orosz helyett

A fő kérdés az, hogyan lehet továbblépni azzal a 90 milliárd eurós, Ukrajnának nyújtandó támogatási hitellel, amelyben a vezetők már decemberben megállapodtak - jelenítette ki Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön.

Kaja Kallas mielőbb küldené az ukránoknak a 90 milliárdos hitelt
Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
Fotó: NurPhoto via AFP/Artur Widak

Az EU-tagállamok vezetőinek brüsszeli tanácskozására érkezve Kallas közölte: António Costa, az Európai Tanács elnöke „nagyon keményen dolgozik” a megoldás megtalálásán, többek között Orbán Viktorral is.

Hangsúlyozta: „valóban itt az ideje, hogy megmutassuk támogatásunkat Ukrajna felé”, hozzátéve, hogy a közel-keleti háború összefügg az ukrajnai háborúval, és Oroszország profitál a közel-keleti konfliktusból. Mint mondta, a háború lezárására olyan megoldásnak kell születnie, amely Ukrajna számára nem jelent teljes kapitulációt Oroszországgal szemben.

Kérdésre válaszolva elmondta: léteznek alternatívák a hitelre, de „meglátjuk, hogyan alakul”, és ehhez „mindannyiunktól politikai bátorságra van szükség”. A főképviselő reméli, ez segít abban, hogy Magyarország számára is elfogadható megoldás szülessen, amely lehetővé teszi a beleegyezést.

Hozzátette: Magyarország már korábban beleegyezett a megállapodásba, most viszont visszavonja azt. „A szerződéseinkben szerepel, hogy jóhiszeműen működünk együtt, és ez most határozottan nem ezt tükrözi” - mondta.

Kiemelte: a kérdés az, miként lehet ténylegesen kikényszeríteni a decemberben megkötött megállapodás végrehajtását. Elmondta: a hétfői külügyminiszteri ülésen határozottan igyekeztek rávenni Magyarországot a beleegyezésre, és megoldásokat is javasoltak.

Példaként említette, hogy az olajellátással kapcsolatos aggályok esetén a szomszédos Horvátország is tudna szállítani. „Ez konstruktív megközelítés volt” - mondta, ugyanakkor választási időszakban az emberek nem mindig racionálisak.

Kaja Kallas közölte: Costa elnök tovább dolgozik a megoldásokon, és „meglátjuk, hogyan találunk kiutat a helyzetből”. Bart De Wever belga szövetségi miniszterelnök hangsúlyozta: Oroszországgal a kapcsolatok normalizálása csak egy békés helyzetben lenne lehetséges.

Mint mondta, Belgium továbbra is teljes mértékben támogatja Ukrajnát, és fenn kívánja tartani a nyomást Oroszországon, beleértve a 20. szankciós csomag támogatását is. Úgy fogalmazott, nem tartja normálisnak, hogy Európa finanszírozza a háborút, miközben nincs képviselve a tárgyalóasztalnál, ezért szerinte tárgyalásokra van szükség egy elfogadható és tartós béke eléréséhez.

A magyar miniszterelnök álláspontjával kapcsolatban De Wever azt mondta: a helyzet rendezése a magyarországi választások előtt bonyolult lehet, mivel szerinte a kérdés a kampány részét képezi.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az uniós vezetők által meghozott döntéseket végre kell hajtani, és elfogadhatatlan, ha valaki utólag nem hajlandó teljesíteni azokat.

Rob Jetten holland kormányfő hangsúlyozta: az ukránok már az ötödik évébe léptek a háborúnak, ezért elengedhetetlen a nemzetközi támogatás fenntartása és erősítése. Kifogásolta, hogy a támogatás egy részét jelenleg Magyarország akadályozza. „Ma világosan ki kell mondanunk: Magyarország vétója elfogadhatatlan” - fogalmazott, hozzátéve, hogy „nem érdemes B tervről beszélni, mert az meghajlást jelentene Orbán zsarolása előtt”.

Hozzátette: Ukrajna további támogatásának mielőbb meg kell érkeznie. Emlékeztetett arra is, hogy Magyarország nemrég még egyetértett az Ukrajnának nyújtandó többlettámogatással, és hangsúlyozta: ezt a megállapodást fenn kell tartani.

Christian Stocker osztrák kancellár arra szólította fel Brüsszelt, hogy a megugró energiaárak kezelésében lépjen túl a nemzeti szintű megoldásokon, figyelmeztetve: az EU jelenlegi javaslatai nem nyújtanak kellő védelmet az iparnak.

„Ez európai szinten nem elegendő - európai megoldásokra is szükség van” - mondta, hozzátéve, hogy az uniós villamosenergia-árképzési rendszer „nem elfogadható”. Stocker bírálta Orbán Viktort az Ukrajnának szánt hitel elakadásával kapcsolatban, figyelmeztetve: az energetikai aggályokat nem szabad és nem lehet belpolitikai megfontolások elfedésére felhasználni.

A közelgő magyarországi választás „nem érvényes indok” az Ukrajnának nyújtandó hitel támogatásának elutasítására - mondta Stocker. Petteri Orpo finn miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy az emelkedő energiaárak és a közel-keleti feszültségek egyenesen Moszkva malmára hajtják a vizet. „Ki profitál leginkább ebből a káoszból? Oroszország” - mondta.

Bírálta Orbán Viktort, azzal vádolva, hogy Ukrajnát „fegyverként használja a választási kampányában”, és hangsúlyozta: az uniós tagállamok megállapodtak Kijev támogatásáról, és ezt be kell tartani. Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök kijelentette: Horvátország képes biztosítani Magyarország és Szlovákia kőolajellátását akkor is, ha a Barátság vezetéken nem érkezik szállítás.

A kormányfő közölte: Horvátország már jelenleg is szállít az Adria-vezetéken, a vezeték jelenleg teljes kapacitással működik. Elmondta: a Mol 13 tartályhajóra adott le megrendelést, ezek közül négy már meg is érkezett Horvátországba. Az így érkező kőolajat tárolókba töltik, majd a vezetéken keresztül a százhalombattai finomítóba, illetve a szlovákiai finomítóba szállítják.

Plenkovic ismertette: a rendszer kapacitása eddig havi 1,5 millió tonna volt, ami éves szinten meghaladja a 13 millió tonnát. Ez több mint a százhalombattai és a pozsonyi finomítók együttes, mintegy 11 millió tonnás maximális éves feldolgozási kapacitása. Hozzátette: Horvátország „barátként, szomszédként és hosszú történelmi kapcsolatokkal rendelkező partnerként” áll Magyarország és Szlovákia rendelkezésére, hogy biztosítsa számukra a szükséges kőolajat.

Kapcsolódó írásaink