Az EU stratégiát fogadott el a keleti régiók támogatásának megerősítésére

A bizottság hangsúlyozta: a térség jólétének és ellenállóképességének erősítése az Ukrajna elleni orosz invázió nyomán nemcsak az uniós szolidaritás kifejezése, hanem stratégiai befektetés Európa biztonságába, versenyképességébe és hosszú távú stabilitásába is.

A közlemény szerint kilenc tagállam - Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária - több régióját különösen súlyosan érintette a hibrid hadviselés, a migráció fegyverként való alkalmazása, a gazdasági és kereskedelmi zavarok, valamint a demográfiai hanyatlás.

A bizottság emlékeztetett: Oroszország Ukrajna elleni háborújának kezdete óta az Európai Unió politikai, technikai és pénzügyi támogatást nyújtott a keleti régióknak az infrastruktúra fejlesztése, a gazdasági ellenálló képesség erősítése, a védelmi kapacitások fejlesztése, az energia- és összeköttetési kihívások kezelése, valamint a foglalkoztatás támogatása érdekében. Az EU-Ukrajna Szolidaritási Folyosók fenntartották a kereskedelmet, ugyanakkor a térség gazdasági és biztonsági helyzete a háború elhúzódása miatt tovább romlik, ezért a testület szerint további uniós támogatás szükséges.

A most elfogadott stratégia megerősíti a bizottság elkötelezettségét a keleti határ menti régiók támogatása mellett, és öt kiemelt területen irányoz elő intézkedéseket: a biztonság és az ellenállóképesség erősítése érdekében fejlesztik a keleti szárny figyelőrendszerét, az európai drónvédelmi kezdeményezést, valamint az európai lég- és űrvédelmi pajzsot, továbbá szakértői hálózatot hoznak létre a felkészültség és a határon átnyúló együttműködés javítására. A növekedés és regionális jólét ösztönzésére megkönnyítik a finanszírozáshoz való hozzáférést, ennek részeként létrejön az EastInvest eszköz, amely az Európai Beruházási Bank Csoport, más nemzetközi pénzügyi intézmények, valamint több nemzeti és regionális fejlesztési bank bevonásával nyújt hitel- és tanácsadási támogatást, miközben a Világbankkal együttműködve a Catching-up Regions kezdeményezés keretében segítik a leginkább érintett térségek gazdasági felzárkózását.

A stratégia hangsúlyt helyez a helyi erősségekre építő fejlesztésekre is, különös tekintettel a balti államok villamosenergia-hálózatának európai integrációjára és a határon átnyúló hidrogéninfrastruktúra, köztük az északi-balti hidrogénfolyosó kiépítésére, valamint a körforgásos ipari kezdeményezések és regionális bioökonómiai központok támogatására. Az összeköttetés javítása érdekében előmozdítják a digitális kapcsolatok fejlesztését és korszerűsítik a közlekedési hálózatokat, beleértve a kettős felhasználású közúti, vasúti és kikötői infrastruktúrát, továbbá az Ukrajnával és Moldovával való határon átnyúló kapcsolatokat. A népességfogyás és a munkaerőhiány kezelésére az oktatás és a foglalkoztatás közötti átmenetet segítő programokat indítanak, valamint erősítik a közösségeket a médiarugalmassági program és a dezinformáció elleni fellépés révén.

Az előrehaladás biztosítása érdekében a bizottság éves magas szintű politikai párbeszédet indít az érintett régiók ellenállóképességéről és fejlődéséről. Az első ilyen eseményt 2026. február 26-án tartják, amikor a pénzügyi intézmények aláírják az EastInvest eszköz elindításáról szóló nyilatkozatot.