Európai Unió

Megkezdődött az Európai Tanács rendkívüli ülése

Cél az európai versenyképesség erősítése

A belgiumi Bilzenben megkezdődött az Európai Tanács tagjainak informális ülése csütörtök délelőtt, a csúcstalálkozó napirendjén az egységes piac megerősítése, a gazdasági függőségek csökkentése és az Európai Unió versenyképességének javítása szerepel.

Megkezdődött az Európai Tanács rendkívüli ülése
Megkezdődött az Európai Tanács rendkívüli ülése
Fotó: AFP/Frederick Florin

António Costa, az Európai Tanács elnöke az uniós tagállamok vezetőinek soron kívüli összehívásáról született döntését követően közzétett internetes bejegyzésében azt írta: a jelenlegi geopolitikai környezetben Európának meg kell erősítenie versenyképességét és autonómiáját, hogy megőrizze társadalmi egységét, valamint erősítse piacát és gazdaságát.

„A jelenlegi geopolitikai környezetben egységes piacunk megerősítése minden eddiginél sürgetőbb stratégiai szükségszerűség. Többet kell tennünk a nemzeti akadályok hatékony csökkentéséért és annak érdekében, hogy a szabályozási keretet kedvezőbbé tegyük a befektetések, az innováció és a vállalati növekedés számára” – fogalmazott.

Az informális, kihelyezett ülésen részt vevő uniós állam-, illetve kormányfők megvitatják, „miként lehet megerősíteni az egységes piacot, csökkenteni a gazdasági függőségeket, valamint fokozni az EU versenyképességét az új geoökonómiai környezetben”. A megbeszéléseken a témába vágó jelentéseket készítő Mario Draghi és Enrico Letta is részt vesz, akik megosztják az európai versenyképességgel kapcsolatos elképzeléseiket.

Costa közlése szerint az első munkaülés kezdetén Mario Draghi tart előadást a változó geopolitikai és geoökonómiai környezetnek az EU versenyképességére gyakorolt hatásáról. A vezetők ezt követően azt vitatják meg, hogy miként helyezze el magát az EU egy olyan világban, melyet fokozott és nem mindig tisztességes gazdasági verseny, valamint nem kiegyensúlyozott kereskedelmi kapcsolatok jellemeznek. Megvitatják továbbá, hogy miként lehet a legmegfelelőbb választ adni a gazdasági kényszerítésre és csökkenteni a gazdasági függőségeket, mindenekelőtt az olyan területeken, mint a létfontosságú nyersanyagok és a technológia.

A találkozó második munkaülésén részt vesz Enrico Letta, aki azzal kapcsolatos elképzeléseit ismerteti, hogy miként lehet jobban kiaknázni az egységes piacot a gyorsan változó világban. A vezetők a megbeszélés folyamán elsősorban arra összpontosítanak, hogy melyek legyenek az EU fő prioritásai az egységes piac kiteljesítése céljából, továbbá arra, hogy miként biztosítható a kedvezőbb szabályozási környezet az uniós vállalkozások számára, és hogyan lehet megfelelő választ adni a gazdasági kényszerítésre és a tisztességtelen versenyre – helyezte kilátásba António Costa.

Megvitatják azt is, hogy az EU miként tehet többet a nemzeti akadályok tényleges csökkentése, valamint annak érdekében, hogy a szabályozási keret minden szinten jobban ösztönözze a beruházásokat, az innovációt és a vállalkozások növekedését. Emellett áttekintik azon lehetőségeket, melyek mentén az EU tudja mélyíteni, harmonizálni és integrálni az egységes piacot annak érdekében, hogy az olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint a digitális ágazat, a telekommunikáció, a tőkepiacok és az energia, a versenyképes uniós vállalkozások növekedhessenek és globálisan sikeresen versenyezhessenek, biztosítva az emberek és iparágak számára nyújtott szolgáltatások megfizethetőségét és biztonságát.

„Az európai gazdaság lejtmenetben van, ha háború van, a gazdaság blokkolva van, nem tud növekedni, a gazdaság növekedéséhez az első, hogy béke kell” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a belgiumi Bilzenben csütörtökön.

Az Európai Tanács tagjainak informális, kihelyezett ülését megelőzően Orbán Viktor kijelentette: az európai gazdaság lejtmenetben van, amit „brüsszeliül” úgy mondanak, hogy veszít a versenyképességéből.

„Azért jöttünk össze, hogy megbeszéljük, mit kell csinálni, hogy ne lejtmenetben legyünk, hanem ismét emelkedjen és növekedjen az európai gazdaság” – fogalmazott.

Kifejtette: a magyar álláspont szerint három dolgot kell csinálni. Az első, hogy béke kell. Ha háború van, a gazdaság blokkolva van, nem tud növekedni. A háború rossz a gazdaságnak, tehát minél hamarabb békét kell elérni – hangoztatta.

A második dolog, hogy „ha van pénzed, és az uniónak van, akkor ne küldd el máshova, ha neked van rá szükséged. Például ne küldd el Ukrajnába” – emelte ki. Tehát a második dolog, hogy „ha már van pénzünk, és a gazdaságunk lejtmenetben van, akkor ne másnak adjuk oda a pénzünket, hanem költsük magunkra” – fogalmazott.

Szavai szerint a harmadik dolog pedig, hogy miután a versenyképesség, mármint „a cégeink, a vállalataink első számú problémája a magas energiaár”, ezért csökkenteni kell az energia árát megfelelő döntésekkel.

„Ezt kéne csinálnunk, ez ilyen egyszerű” – fogalmazott.

Ukrajna uniós csatlakozására vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva Orbán Viktor azt mondta: „álom, álom, édes álom”.

Az azzal kapcsolatban feltett kérdésre, hogy a fenyegetésekre Magyarország tervez-e válaszlépéseket tenni, a kormányfő hangsúlyozta: „minden ország védi a szuverenitását, így mi is, és nem hagyjuk magunkat se fenyegetni, sem zsarolni”.

„Prioritásunk Európa gazdasági növekedésének erősítése, ez ugyanis elengedhetetlen a jóléthez, a minőségi munkahelyek megteremtéséhez és a társadalmi modell fenntartásához” – jelentette ki az Európai Tanács elnöke a belgiumi Bilzenben csütörtökön.

Az Európai Tanács tagjainak informális, kihelyezett ülését megelőzően António Costa hangsúlyozta: mindenekelőtt el kell mélyíteni és teljessé tenni kell az unió egységes piacát, amelynek érdekében el kell távolítani a bürokratikus akadályokat.

Bővíteni kell az európai cégek lehetőségeit, élénk tőkepiacra van szükség, valamint a kis és közepes vállalkozások és a startupok támogatására, befektetésekre az innovációba és a gazdaság modernizálására – hangoztatta. „Erős cégekre van szükségünk, hogy versenyezhessenek a globális piacon” – fogalmazott.

Costa kiemelte, hogy az EU-nak folytatnia kell proaktív kereskedelmi politikáját, meg kell védenie az európai cégeket az igazságtalan versenytől, a külső gazdasági kényszerektől, valamint lehetővé kell tenni számukra a fejlődést és kezelni kell az energiaköltségek kérdését is.

„És végezetül: többet és jobban kell befektetnünk” – fogalmazott az Európai Tanács elnöke, amellyel kapcsolatban az unió következő, 2027 utáni többéves költségvetésére utalva azt mondta: prioritás a magánbefektetések felszabadítása, a megtakarítások becsatornázása az innovatív vállalatokba, valamint egy dinamikusabb, élénkebb befektetési ökoszisztéma megteremtése.

Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője érkezésekor azt mondta, ha az EU fontos geopolitikai szerepelő akar maradni, fel kell lendítenie gazdaságát, meg kell erősítenie versenyképességét, valamint erős katonai erővel kell rendelkeznie.

Szavai szerint az EU-nak mindezen célok eléréséhez egyszerűsítenie kell az adminisztratív eljárásokat, ami – mint kiemelte – a vállalatok, köztük a védelmi ipari szereplők fejlődése érdekében is elengedhetetlen. Partnerségeket kell építeni az EU kereskedelmi portfóliójának bővítése érdekében – tette hozzá.

„Legjobb, ha a cégeink szabadon exportálhatnak, és ez által erősebbé válnak. Akkor a termékeink is versenyképesek lesznek” – tette hozzá nyilatkozatában az uniós diplomácia vezetője.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke érkezésekor azt mondta, meg kell találni annak módjait, hogy a meglévő tőkét Európa miként tudja a gazdaság fejlődésére fordítani. Ha erre az innováció segítségével megoldás születik, az az árak csökkenését fogja eredményezni – közölte az uniós parlament elnöke.

Emmanuel Macron francia elnök érkezésekor kijelentette: az Európai Uniónak júniusig konkrét döntéseket kell hoznia arról, hogyan teheti Európát versenyképesebbé. „Gyorsan kell cselekednünk, és júniusig konkrét döntéseket kell hoznunk” – fogalmazott.

Kiemelte: mind a 27 tagállam egyetért abban, hogy gyors cselekvésre van szükség, mivel „jelentős, néha tisztességtelen a verseny” Kína részéről, illetve azért, mert az Amerika által emlegetett vámok fenyegetése „választ követel”.

Azon területek között, amelyek esetében véleménye szerint konszenzusra van lehetőség, Macron a szabályozás egyszerűsítését, az egységes piac elmélyítését, az energia kérdését és a finanszírozást említette. Prioritásként jelölte meg a gazdaságot és kereskedelmet veszélyeztető kockázatok csökkentésének szükségességét a nemzetközi partnerségek bővítése révén.

A francia elnök végezetül figyelmeztetett: ha a 27 tagállam támogatásával nem lehetséges előrelépés, egyes tagállamok szorosabb együttműködést választhatnak bizonyos kérdésekben a haladás felgyorsítása érdekében.

Andrej Babis cseh miniszterelnök kijelentette: az egyetlen dolog, ami azonnal megmentheti az európai ipart, az a kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS) felülvizsgálata.

„Beszélhetünk a versenyképességről és a belső piacról, de ez az egyetlen dolog, ami azonnal megmentheti és segítheti az ipart” – fogalmazott.

A szavakat nem követik tettek, és az európai és a cseh ipar ennek következtében veszít – mutatott rá. Szavai szerint az uniós országok vezetői természetesen megvitathatják a bürokratikus akadályok elhárítását és a jobb beruházási stratégiákat, de a lényeg az, hogy az európai ipar jövőbeli fejlődése az energiaáraktól függ – tette hozzá Babis, majd megjegyezte: az áram ára Franciaországban a fele a csehországinak.

Kapcsolódó írásaink