Európai Unió
Válaszút előtt áll Európa
Fegyverkezés vagy lemaradás?

A biztos hangsúlyozta: a közvélemény-kutatások egyértelműen jelzik, hogy a veszélyes nemzetközi környezetben az európai állampolgárok erős Európát várnak a világban és a védelem területén egyaránt. Rámutatott, hogy Oroszország csaknem négy év után sem mutat hajlandóságot az Ukrajna elleni háború befejezésére, miközben az Egyesült Államok stratégiai prioritásai egyre inkább az indiai-csendes-óceáni térségre és a nyugati féltekére helyeződnek át.
Kubilius kiemelte: az európai felelősségvállalás nem jelenti a NATO megkerülését. A NATO továbbra is a kollektív védelem alapja és a transzatlanti kapcsolatok sarokköve, ugyanakkor Európának meg kell erősítenie saját pillérét a szövetségen belül. Mint mondta, az unió jelenleg számos stratégiai képesség – például űralapú hírszerzési adatok vagy légi utántöltés – tekintetében az Egyesült Államoktól függ, ezért fel kell készülnie ezek európai kiváltására.
Az uniós biztos szerint az erős európai védelem felépítésének kulcsa a termelés gyors és jelentős növelése. „Gyártani, gyártani, gyártani” – fogalmazott, hozzátéve: az iparnak fel kell készülnie a várható keresleti sokkra. Támogatásáról biztosította Emmanuel Macron francia elnök felhívását is, amely a védelmi kapacitások bővítésére szólította fel az iparági szereplőket.
Kubilius közölte: a közelmúltban megalakult az ellátásbiztonsági testület, amely az ellátási láncokat felügyeli annak érdekében, hogy az ipar nagy volumenben és gyorsan tudjon szállítani. Bejelentette továbbá, hogy rakétaprogrammal kapcsolatos körútra indul a tagállamok és az ipar bevonásával, az Ukrajnának szánt és az uniós készletek feltöltését szolgáló szállítások felgyorsítása érdekében.
A biztos emlékeztetett: az Európai Bizottság tavaly új védelmi politikai eszközökkel és 150 milliárd euró értékű kedvezményes hitelkerettel készítette elő a védelmi kapacitások bővítését. A tagállamok 19 nemzeti beruházási tervéből eddig 16-ot jóváhagytak és a tanács elé terjesztettek. Elmondása szerint a tagállamok 2035-ig akár 6,8 ezermilliárd eurót fordíthatnak védelemre, ha teljesítik a NATO-hoz kötődő vállalásaikat.
Jelenleg napirenden van egy hitel Ukrajna védelmének támogatására, amelynek jóváhagyására a biztos az Európai Parlamentet is felszólította. A konstrukció elsődlegesen ukrán, uniós, illetve európai gazdasági térségbeli és észak-amerikai partnerektől történő beszerzéseket irányoz elő.
Kubilius hangsúlyozta: a védelmi beruházások nemcsak a biztonságot, hanem az európai versenyképességet is erősíthetik.
A biztos szerint az Európai Unió válaszút előtt áll: a védelmi kiadások széttagolt, Európán kívüli elköltése gyengítené a gazdaságot és a biztonságot, míg az összehangolt, európai prioritások mentén megvalósuló beruházások a gazdaság motorjává tehetik a védelmi szektort.
Hölvényi György a KDNP EP-képviselője felszólalásában hangsúlyozta: a védelmi stratégia hosszú távú képességfejlesztésre kell, hogy épüljön. Kiemelte, hogy a XXI. században Európa számára a NATO szükségszerűség, ezt azonban az ukrajnai háborúval függőségi viszonyba állítani „egyszerűen abszurditás”.
Hölvényi úgy fogalmazott: tisztelet illeti az ukrán áldozatokat, ugyanakkor Európa védelmi stratégiája nem függhet egy háborúban álló országtól. „Haderőfejlesztés igen, háborús készülődés nem!” – tette hozzá.
A képviselő szerint az erős védelem a béke fenntartását szolgálja, nem feszültségek fokozását. „A háború végtelenségig finanszírozása nem stratégia, hanem önámítás, amely ugyan egyesek számára üzlet, de nem járhat a kontinens gazdaságának tönkretételével” – mondta.
Hangsúlyozta: Európa nem engedheti meg magának, hogy a következő generációk terhére finanszírozzon egy háborút, miközben gazdasági ereje csökken, versenyképessége pedig folyamatosan romlik.
A politikus szerint az Ukrajnába juttatott közel 200 milliárd euró, valamint a legújabb, 90 milliárd eurós hitel nem a békét szolgálja, hanem növeli az európai emberek biztonsági kockázatát.
Hölvényi György úgy vélte, az az Európai Unió nem lehet hiteles védelmi szereplő, amely saját készleteit üríti ki egy háború fenntartására. „Aki Európa biztonságát egy külső konfliktusra alapozza, az valójában lemond az európai önálló védelemről” – mondta.
„A békét az európai képességek növelésével lehet megőrizni. Ez a stratégia útja. Minden más csak sodródás” – zárta felszólalását a KDNP európai parlamenti képviselője.
