Ukrajna 2027-re belép az EU-ba?

Az MTI-nek adott nyilatkozatában a Patrióták Európáért EP-frakció alelnöke közölte: nemcsak arról van szó, hogy Brüsszel egyre erőteljesebben szorgalmazza Ukrajna gyorsított csatlakozását, hanem arról is, hogy nyíltan beszélnek arról, ha Magyarország jelenti a problémát, akkor a választásokon „a behódoló oldalnak” kell győznie.

„Azt látom, hogy emiatt nem nyugszanak a brüsszeliek, nem nyugszanak a fősodor véleményvezérei és döntéshozói” – fogalmazott. Hozzátette: kiszivárogtattak egy ötpontos tervet, amely szerint nemcsak 90 milliárd eurót biztosítanának Ukrajnának, hanem korábban már 800 milliárd dolláros újjáépítési, valamint 700 milliárd dolláros fegyverkezési elképzelésekről is szó volt. Elmondta: ma már arról is nyíltan beszélnek, hogy Ukrajna akár már jövőre csatlakozhatna az Európai Unióhoz.

Gál Kinga szerint ez „fejjel lefelé fordított csatlakozás” lenne, amelyben nem a feltételek teljesítését vizsgálnák a felvétel előtt, hanem utólag próbálnák megfeleltetni a tagjelöltet az uniós elvárásoknak. Véleménye szerint ez romba döntené az Európai Uniót, különösen a szomszédos országok mezőgazdaságát, ártana a gazdáknak, a vállalkozásoknak, a munkaerőpiacnak és a biztonságnak is.

A képviselő elfogadhatatlannak nevezte, hogy a vétójog elvételéről és a többségi szavazás kiterjesztéséről beszélnek ilyen kérdésekben. Úgy fogalmazott: „teljesen feje tetejére állított uniós világban gondolkodnak”, amit nem szabad megengedni. Hangsúlyozta: a magyar kormány és a Fidesz garancia arra, hogy Magyarország pénzét és érdekeit ne exportálják Ukrajnába.

Gál Kinga arról is beszélt, hogy nyíltan kimondják: kormányváltást akarnak Magyarországon. Hozzátette: „nagyon nem mindegy”, ki nyeri az áprilisi választásokat, mert jelenleg egyedül a Fidesz jelenti a garanciát arra, hogy a gyorsított csatlakozást ne fogadják el.

A politikus kitért arra is, hogy az Európai Parlament sürgősséggel tárgyalja azt a 90 milliárd eurós hitelfelvételt, amelyet „háborús kölcsönnek” nevezett. Elmondta: az összeget Ukrajna támogatására, fegyverkezésre és fenntartásra fordítanák az Európai Bizottság javaslatára. Szerinte ez az összeg a következő generációkat is eladósítja, miközben a visszafizetés forrásai nem világosak.

Kiemelte: Magyarország Szlovákiával és Csehországgal együtt ki tudott maradni a hitelből, és a magyar kormány a jövőben sem kíván ilyen jellegű hitelfelvételben részt venni Ukrajna érdekében. Jelezte: az Európai Parlamentben ellene fognak szavazni az elképzelésnek, amely szerinte Európa versenyképességét is érinti.

A képviselő beszélt a spanyol kormány tervezett intézkedéscsomagjáról is, amelynek keretében 500 ezer illegális bevándorlót legalizálnának. Gál Kinga hangsúlyozta: a schengeni térség miatt ezek a személyek rövid idő alatt bárhol megjelenhetnek az Európai Unióban, így Magyarországon is. Kifogásolta, hogy miközben Magyarország a külső határokat védi, napi egymillió eurós bírságot kell fizetnie, addig az Európai Bizottság hallgat a spanyol lépés kapcsán.

Véleménye szerint az intézkedés meghívót jelenthet további migránsok számára, és veszélyeztetheti a schengeni rendszer egyik legfontosabb vívmányát, a határok átjárhatóságát.

Gál Kinga kitért arra is, hogy a plenáris ülésen a versenyképesség kérdése kiemelt vitatéma lesz. Szerinte az európai versenyképesség hanyatlásának egyik fő oka a magas energiaár, amely az Európai Bizottság hibás politikájának következménye. Példaként említette a RePowerEU programot, amely az orosz energiahordozók kivezetését célozza az európai piacról, és amely szerinte különösen Közép- és Kelet-Európát sújtja.

A politikus közölte: a magyar kormány az Európai Unió Bíróságához fordult az ügyben, és a vitában hangsúlyozni fogják, hogy a versenyképesség javításához az energiaárak csökkentésére van szükség.