Európai Unió
Az Európai Unió folyamatosan megaláztatja magát
Igazi meglepetés nem okozott a hétfői döntés, hiszen a tervekről hallani lehetett, mégis talán meglepő, hogy éppen a béketárgyalások idején hozták meg.
– Azt világosan látjuk, hogy a közép-európai államok többsége számára az orosz olaj és gáz létfontosságú. Amíg egyes nyugat-európai országok, mint Portugália vagy Spanyolország könnyen beszél arról, hogy nincs szüksége az Európai Uniónak az orosz fosszilis anyagokra, addig a közép-európai országok gazdaságát ez érzékenyen érinti – szögezte le lapunknak nyilatkozva Erdélyi Rezső, a Nézőpont elemzője.
A képet árnyalja, hogy egyre többen ismerik be Németországban is, hogy az ottani gazdaság is emiatt szenved, legutóbb hétfőn, Alice Weidel, az AfD elnöke mondta ezt ki határozottan.
– Németország is megszenvedi, de elég gazdag ország ahhoz, hogy azt mondhassa: ő épít LNG-terminálokat, és kifizeti az amerikaiaknak azt a pluszköltséget, ami ebből adódik.
Ugyanakkor már a fősodratú pártok, mint a CDU, az SPD és a liberálisok is azt mondják, hogy persze, kifizetjük azt az ideológiai felárat, de ez a német gazdaság életképességébe kerül,
hiszen évtizedeken keresztül pont azért működött jól a német gazdaság, és az egész jóléti német modell arra épült, hogy van az olcsó orosz gáz, van az okos német nohau, az okos munkás, aki felhasználja az ipar különböző területein, ez pedig pörgeti a német gazdaságot. Most pedig azt látjuk, hogy a német gazdaság présbe került, kínlódik. Az egyik oldalról elveszett az olcsó orosz energia, a másik oldalról pedig veszni látszik az amerikai és a kínai felvevőpiac.
Innentől kezdve az Európai Unió próbál menekülni, ezt mutatja a Mercosur-megállapodás is, ezt szolgálná az Indiával tervezett megállapodás, de ezek nagyon félresikerült menekülési kísérletek.
Az olcsó orosz gáz és olaj kellene Németországban is, de a legnagyobb problémát Közép-Európában okozza – emlékeztetett az elemző
A szakértő felhívja a figyelmet arra, hogy túl azon, hogy ez a döntés a realitásoktól messze van, alapvetően egy ideológiai elhatározás, nélkülözi a gazdasági észszerűséget.
Nem csak ebben az uniós döntésben látható a gazdasági racionalitás hiánya, hanem korábbiakban is, az erőltetett zöld átmenet kérdésében képviselt döntések során is, amely Németországban különösen látványosan nyilvánult meg.
– fogalmazott Erdélyi Rezső.
– Az észszerűségnek ellentmondó döntések sorát látjuk a migrációs paktumban, vagy a német atomerőművek bezárása során is. Mindegyik esetben gondolkodás nélkül áterőltetik, és úgy vannak vele, hogy lesz, ami lesz.
Magyarország és Szlovákia ugyan az Európai Bíróságon megtámadta az orosz gáz tiltását elrendelő határozatot, ám ahogy egy korábbi magyar igazságügyminiszter egyszer megjegyezte, a luxemburgi székhelyű törvényszék „biblikus” ügyekben nem szokott a bizottság ellen dönteni.
– Ez pontosan így van, ráadásul két olyan tagállam perli a bizottságot, amelyekről az európai unió bíróságának több tagjáról is tudjuk, hogy kifejezetten negatív véleménnyel van.
Ezért nagy csodákat nem várok Európai Unió Bíróságának eljárásától.
Természetesen az Magyarországnak és Szlovákiának is elemi érdeme, hogy ezt a döntést megtámadja. De nem szabad úgy hozzáállni az eljáráshoz, hogy a bíróság majd jelentős kérdésekben Magyarország oldalára fog állni.
A jelentős fordulatot talán nem is a bíróság, hanem a béke hozhatja meg, hiszen az oroszok többször egyértelművé tették, hogy a tárgyalások egyik fontos pontjának tartják, hogy a békét követően mindenfajta szankciót szüntessenek meg az országukkal szemben.
– Ez egy roppant érdekes kérdés lesz, mert ugyan az oroszok valóban elmondták, hogy kérik a szankciók feloldását, de ugyanakkor azt is elmondták, hogy ők Európát olyan nagyon komoly tárgyalópartnernek nem tekintik. A nagyok ismét Európa feje fölött állapodhatnak meg. Ezt a narratívát erősítette Zelenszkij Davosban elmondott gondolata, hogy számukra a biztonsági garanciákat alapvetően az amerikaiak jelentik.
Ebből világosan látszik, hogy Ukrajna biztonsági garanciákat az amerikaiaktól vár, az ásványkincseiket alapvetően az amerikaiaknak árusították ki, Európától csak a pénz kell.
Csak az kell, hogy Európa fizesse az ukránok hadikiadásait, a jóléti kiadásait, továbbá az ország újjáépítését. Felmerül az a kérdés, hogy vajon hányszor kell még megalázni Európát, hogy elinduljon az ukrajnai béke felé – tette fel a kérdést Erdélyi Rezső.
