Európai Unió

Ursula Von der Leyen áterőltetné a Mercosur-egyezményt

Brüsszel pénzügyi és politikai alkukkal próbálja elfogadtatni az egyezményt a tagállamokkal

Az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-blokk közötti szabadkereskedelmi megállapodás komoly gazdasági kockázatokat hordoz az európai mezőgazdaság számára, miközben egyre erősebb politikai és utcai tiltakozást vált ki. Gazdák zárják le az autópályákat, kormányok fordulnak szembe Brüsszellel.

Ursula Von der Leyen áterőltetné a Mercosur-egyezményt
Brüsszelben decemberben összecsaptak a gazdák és az egyenruhások a Mercosur-egyezmény elleni tiltakozáskor
Fotó: Anadolu via AFP/Dursun Aydemir

Az EU–Mercosur szabadkerskedelmi megállapodás az elmúlt hetekben Európa egyik legélesebb konfliktusává nőtte ki magát. A tervezet aláírása súlyos csapást mérne az európai mezőgazdaságra, miközben Brüsszel pénzügyi és politikai alkukkal próbálja elfogadtatni az egyezményt a tagállamokkal, írja a vg.hu.

A megállapodás lényege, hogy jelentősen megnyitná az uniós piacot a dél-amerikai Mercosur-országok – Brazília, Argentína, Uruguay és Paraguay – mezőgazdasági termékei előtt. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy olcsóbb, lazább környezetvédelmi és állatjóléti szabályok mellett előállított húsok, gabonák és egyéb agrártermékek áraszthatnák el Európát.

Az európai gazdák attól tartanak, hogy nem tudnak versenyezni ezekkel a termékekkel, ami tömeges gazdaságbezárásokhoz és a vidék elsorvadásához vezethet. A félelmeket tovább erősíti, hogy az Európai Bizottság nem valódi védőintézkedéseket kínál, hanem pénzügyi ígéretekkel próbálja tompítani az ellenállást.

Brüsszel a Mercosur-megállapodás elfogadása érdekében jelentős forrásokat ígér az agráriumnak, ám ezek nem új pénzek. A tervek szerint a közös agrárpolitika keretében olyan forrásokat nyitnának meg, amelyeket eredetileg infrastruktúrára, egészségügyre, oktatásra és szociális beruházásokra szántak. Elemzők szerint ez nem valódi ellentételezés a várható piaci veszteségekért, hanem rövid távú politikai alku, amely hosszú távon gyengíti az EU pénzügyi mozgásterét és válságkezelési képességét.

Politikai ellenállás és utcai tiltakozások

A gazdasági aggodalmak gyorsan politikai tiltakozássá váltak. Franciaországban és Belgiumban autópályákat torlaszoltak el, Brüsszelben pedig több ezer traktor jelent meg a tüntetéseken. A francia–belga határon a demonstrálók napokra megbénították a közlekedést, jelezve, hogy a gazdatársadalom nem hajlandó belenyugodni a döntésbe.

A nyomás politikai következményekkel is járt. Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy Franciaország nem támogatja az egyezményt. Olaszország szintén fenntartásokkal él, miközben több kormány sürgősen agrárforrások felszabadítását követeli Brüsszeltől – sokak szerint ez is bizonyítja, hogy a Mercosur-megállapodás körül komoly politikai alku zajlik.

Magyarország határozottan az ellenzők oldalán áll. Orbán Viktor miniszterelnök korábban úgy fogalmazott: a Mercosur-csomag „megöli a gazdákat”, ezért Magyarország nem támogatja a megállapodást.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy nyilatkozott:

Brüsszel már számtalan jelét adta annak, hogy csak Ukrajna érdekli, az európai emberek problémáira pedig nagy ívben tesznek. Ezt a hozzáállást az európai gazdák – köztük a magyarok is – megtapasztalhatták, például a mezőgazdasági támogatások brutális csökkentésekor vagy akkor, amikor az Európai Bizottság megengedte az ukránoknak, hogy silány minőségű gabonával árasszák el Közép-Európát – írta a közösségi oldalán a tárcavezető.

Kapcsolódó írásaink