Európai Unió
Európa cserbenhagyja Ukrajnát?
Véget érhet a háború, de nem az ő javukra
Oroszország Ukrajna elleni háborúja várhatóan jövőre véget ér – ráadásul Kijev számára rendkívül kedvezőtlen feltételekkel.
Miért ezt jósolják? Azért, mert az Európai Unió múlt héten nem tudott megállapodni arról, hogy a befagyasztott, mintegy 210 milliárd euró értékű orosz vagyont felhasználják Ukrajna fizetőképességének megőrzésére és a háborús kiadások finanszírozására - írta a Politico.
Az úgynevezett „jóvátételi kölcsön” javaslatát elutasították, amely újrahasznosította volna a főként egy belgiumi klíringbankban zárolt orosz eszközöket. Ennek hiányában Ukrajna a következő két évben nem számíthat garantált finanszírozásra.
Belgium jogi aggályai, valamint Emmanuel Macron francia elnök és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök vonakodása, hogy csatlakozzanak Friedrich Merz német kancellárhoz a javaslat támogatásában, a terv kudarcát okozták. Ez annak ellenére történt, hogy hetekig tartó vita folyt, és a javaslat támogatóinak, köztük Ursula von der Leyen Európai Bizottsági elnöknek is túlzóak voltak az elvárásai.
Szerencsére az EU továbbra is jelentős finanszírozási csomagot nyújt Ukrajnának, miután közös megegyezéssel 90 milliárd eurót vesz fel a tőkepiacokról, amit az EU költségvetéséből kamatmentesen kölcsönöznek.
Ez megakadályozza, hogy Ukrajna a jövő év elején kifogyjon a pénzből, ám a csomagot két évre osztják el, ami nem lesz elegendő ahhoz, hogy az ország harcképes maradjon. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzései szerint az amerikai támogatás csökkenése miatt Ukrajna költségvetési hiánya a következő két évben akár 160 milliárd dollárra is nőhet.
Egyszerűen fogalmazva, Ukrajnának jóval több pénzre lesz szüksége Európától – ám ezt egyre nehezebb előteremteni.
Ennek ellenére sok európai vezető optimistán nyilatkozott a múlt heti megállapodásról. Alexander Stubb finn elnök például azt emelte ki, hogy a csomag kapcsolódik a lefoglalt orosz eszközökhöz, mert a rendszer szerint Kijev a háború befejezése után ezeket fogja felhasználni a kölcsön visszafizetésére. „A lefoglalt orosz vagyont továbbra is zárolva tartjuk... és az unió fenntartja a jogot arra, hogy ezt az eszközt a kölcsön visszafizetésére fordítsa” – írta az X közösségi oldalon.
Emellett később egy újabb kölcsön is hozzáadható, és közvetve összekapcsolható lehet az orosz eszközökkel. De ez olyan, mintha már a csirkéket számolnánk a kikelés előtt, hiszen minden attól függ, milyen megállapodás születik a háború lezárásáról.
Közben pedig egy újabb kölcsön megszerzése sem lesz egyszerű, ha Ukrajna pénztára ismét kiürül.
Magyarország, Szlovákia és Csehország már kilépett a múlt heti közös hitelfelvételi programból, és nem kizárt, hogy más országok is követik őket, vonakodva attól, hogy 2027-ben, ami Franciaország és Németország szempontjából is fontos választási év lesz, újabb többmilliárdos csomagot vállaljanak. Ráadásul Donald Trump továbbra is a Fehér Házban marad, így nem érdemes az amerikai támogatás bővítésére számítani.
Bart De Wever belga miniszterelnök azonban mégis úgy jellemezte a múlt heti, közel 17 órás tárgyalások után született megállapodást, mint „Ukrajna győzelmét, a pénzügyi stabilitás győzelmét és az EU győzelmét”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azonban egészen biztosan nem így látja majd a helyzetet.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök emlékeztetett arra, miközben az európai vezetőket próbálta meggyőzni a jóvátételi kölcsön támogatásáról: „Ha Putyin tudja, hogy még néhány évig ellenállni tudunk, akkor sokkal kevésbé lesznek indokai a háború elhúzására.”
De nem ez történt. A múlt pénteki kudarc rámutatott az európai vezetők közötti megosztottságra, és Putyin ezt az üzenetet biztosan nem veszi majd magára. Inkább csak megerősíti: az idő az ő oldalán áll. Ha egy kicsit tovább vár, az a 28 pontból álló terv, amelyet segítői és Donald Trump különmegbízottja, Steve Witkoff dolgozott ki, újraéleszthető lesz, és Ukrajna, valamint Európa bukásához vezethet – ez lenne a Kreml álma.
Putyin figyelemmel kíséri a közvélemény-kutatásokat, és látja, hogy az európai választók egyre türelmetlenebbek a kontinens néhány legnagyobb gazdaságában zajló háború miatt. Például a múlt héten közzétett, tízezer fős POLITICO-közvélemény-kutatás szerint a német és francia válaszadók még vonakodóbbak Ukrajna további támogatásában, mint az amerikaiak. Németországban a megkérdezettek 45 százaléka csökkentené az Ukrajnának nyújtott pénzügyi segélyt, miközben csak 20 százalékuk szeretné növelni azt. Franciaországban 37 százalék támogatná a segélycsökkentést, míg 24 százalék adnának inkább többet.
Az Európai Tanács múlt heti ülése előtt Kristen Michal észt miniszterelnök a POLITICO-nak azt mondta, hogy az európai vezetőknek lehetőségük van cáfolni Donald Trump azon állítását, amely szerint gyengék lennének. A több százmilliárd dollár értékű befagyasztott orosz vagyon felszabadításáról szóló megállapodás aláírásával egyben válaszolhatnának az amerikai elnök Európát „hanyatló nemzetek közösségének” nevező kijelentéseire is.
Csakhogy ezt a célt nem sikerült elérniük.
