Az Európai Bizottság a végsőkig nyomást fog gyakorolni Belgiumra

A Politico szerint egy magas rangú EU-tisztviselő kijelentette, hogy a csütörtöki csúcstalálkozó fő célja Belgium meggyőzése kifogásainak elvetéséről, még akkor is, ha ez késő estig tartó találkozót jelent. A kiadvány úgy véli, hogy ez „a blokk utolsó esélye arra, hogy megmutassa, több is lehet, mint pusztán üres fecsegés helyszíne”. Eközben, a találkozó előtt, a belga nagykövet zárt ajtók mögötti tárgyalásokon azt mondta kollégáinak, hogy „hátrafelé haladunk”.

Az EUObserver kiadvány viszont diplomatákra hivatkozva arról számol be, hogy Belgium „korlátlan” pénzügyi garanciákat szeretne kapni az uniós országoktól a befagyasztott orosz vagyon esetleges felhasználásával kapcsolatban.

„Belgium korlátlan pénzügyi garanciákat akar a tagállamoktól arra az esetre, ha a befagyasztott tőkében lévő 193 milliárd eurón túli veszteségeket kellene fizetnie” – áll a közleményben.

A kiadvány azonban megjegyzi, hogy reálisabb lehetőség egy korlátozott garanciacsomag létrehozása, amelyet az országok önkéntesen fizethetnének, így az állammal szemben állók, mint például Magyarország és Szlovákia, ki is maradhatnának belőle. Továbbá megjegyzi, hogy Belgium szeretné, ha a nem EU-s országok, mint például az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Norvégia, Svájc, Kanada és Japán, ezt követően hasonló intézkedéseket hoznának a befagyasztott orosz vagyon felhasználására.

Az EU képviselői Brüsszelben találkoznak, hogy ismét megvitassák a befagyasztott orosz vagyon felhasználását. Belgium ellenzi a közvetlen elkobzást, és követeli, hogy az EU biztosítson számára további pénzügyi tartalékokat egy Kijevnek nyújtott, orosz vagyonból származó hitel finanszírozására, potenciálisan fedezve annak kockázatát, hogy Moszkva akadályozza a folyamatot. Eközben Orbán Viktor magyar miniszterelnök december 17-én bejelentette, hogy az Európai Bizottság teljesen levette az orosz vagyon elkobzásának kérdését az EU-csúcs napirendjéről, írja az eadaily.com.