A bevándorlás szörnyű következménye

A következetlen bevándorláspárti politika a biztonsági kockázatok növekedéséhez vezetett. Az elmúlt évek adataiból egyre világosabbá válik, hogy Európában fellendülőben a kábítószer-kereskedelem, ugyanis a bűnszervezetek sok esetben éppen a migrációs útvonalakat használják fel droghálózataik kiépítésére. Svédországban a bandaháborúk nem külsőleg „importált” jelenségek, hanem a társadalmi integráció hiányosságaiból, a migrációs folyamatokból és a gyorsan átalakuló drogpiacból eredő belső válságtünetek – írja a Drogkutató Intézet.

A laza, etnikailag vegyes bűnhálózatok a kokain- és kannabiszpiac ellenőrzéséért küzdenek, miközben a fegyveres támadások és a robbantások mindennapossá váltak.

A legnagyobb veszélyt a fiatalkorúak tömeges bevonása jelenti, ráadásul a 13–17 éves, kiszolgáltatott fiatalok olcsón toborozhatók, ami hosszú távon az oktatási és munkaerőpiaci integráció összeomlásához vezet.

Mint írják, a svéd társadalom meggyengülésében a drogokkal szembeni tolerancia erősödése és a párhuzamos közösségek kialakulása is szerepet játszott. Stockholm, Malmö és Göteborg már olyan területeket is magában foglal, ahol a rivális drogbandák nyílt utcai leszámolásokat hajtanak végre, miközben az állam tekintélye jelentősen csökkent.

Mindeközben Európában fokozódnak a kábítószerekkel kapcsolatos problémák, amit a rekordmennyiségű kokain- és kannabiszlefoglalás, a kikötők túlterheltsége, és a szintetikus szerek terjedése is jelez.

Az európai kokainpiac mérete 2011 és 2021 között több mint négyszeresére, összesen 416 százalékkal bővült, ami a fogyasztói kereslet drámai emelkedését mutatja.

A szervezett bűnözés éves bevétele ráadásul az Európai Unió GDP-jének 1 százalékát is eléri, míg az emberölések fele közvetlenül a drogkereskedelemhez köthető.

Európa drogháborúja: erőszak, kábítószer és migráció

Az adatok egyértelműen jelzik, hogy az európai drogháborúk és a bevándorlói háttérrel rendelkező csoportok aktivitása között jelentős összefüggés van. Ez különösen igaz Belgiumra, Hollandiára és Franciaországra, ahol a rendőrségi jelentések szerint a lövöldözések és az utcai erőszakot elkövető bandák többsége migráns hátterű tagokból áll. Terjeszkedésük fokozza az erőszakot a kábítószer-kereskedelemben, aláássa a közbiztonságot és növeli a társadalmi feszültségeket.

Brüsszel Anderlecht nevű negyedében februárban lövöldözés történt, egy ember meghalt, többen pedig megsebesültek. Kiderült, hogy a leszámolást egy 200 kilogrammos kábítószer-szállítmány eltűnése okozta. Rotterdam és Antwerpen kikötői kulcsfontosságú belépési pontok a drogok számára, ahol a lefoglalt kábítószerek mennyisége jelentősen nőtt az elmúlt években.

Az erőszakot gyakran migráns hátterű csoportok generálják, akik nemcsak helyi, hanem nemzetközi hálózatokban is részt vesznek, és agresszíven terjeszkednek a drogpiacon.

Svédországban szintén a bevándorló hátterű bandák jelenléte okoz hasonló problémákat. Malmö városában 2019-ben több mint 100 robbantásos merénylet történt, 2011 óta pedig 38 emberölés, melyek többsége felderítetlen maradt.

Hasonló tendenciák figyelhetők meg Ausztriában, ahol 2022–2023 között nőtt az erőszakos bűncselekmények aránya, különösen a migráns hátterű fiatal férfiak körében.

Németországban a Szövetségi Bűnügyi Hivatal 2024-es adatai szerint a regisztrált bűncselekmények 11 százalékban legalább egy menedékkérő szerepelt. A szíriai és afgán származású gyanúsítottak aránya pedig a szexuális bűncselekmények és a drogbűnözés terén emelkedett ki.

Alexander Throm, a CDU belpolitikai szóvivője szerint a bűnügyi statisztikákat a fiatal arab és afrikai férfiak vezetik. Állítását a statisztikai adatok is igazolják, amely szerint a többszörösen gyanúsítottak főként migráns hátterű elkövetők, akik 30 év alatti férfiak. Többségük főként Marokkóból, Tunéziából, Algériából, Líbiából és Georgiából érkezett.

Növekvő drogszállítmány a migrációs útvonalakon

A migrációs útvonalak és a kábítószer-kereskedelmi csatornák szintén szorosan összefonódnak. A bűnszervezetek gyakran ugyanazokat az útvonalakat használják az emberek és a drogok csempészésére. A jól működő, kiépített logisztikai hálózatok lehetővé teszik a terjesztőknek a gyors és megbízható mozgást.

Az ENSZ 2023-as jelentése szerint a Száhel-övezetből több mint 3 millió ember kényszerült elmenekülni, és ezek a migrációs útvonalak egyre inkább a kokain és más szintetikus kábítószerek európai piacra juttatásának eszközeivé is váltak.

Európában a csempészhálózatok egyre nagyobb hasznot húznak a migrációból és az emberkereskedelemből, miközben a helyi hatóságok gyakran nem képesek érdemben fellépni.

A Nyugat-Szaharán és az Ibériai-félszigeten át vezető útvonalak kulcsszerepet játszanak abban, hogy a marokkói hálózatok kokaint és szintetikus drogokat juttassanak a kontinensre. Az ilyen metszéspontok rámutatnak, hogy a migráció nemcsak humanitárius, hanem közbiztonsági és gazdasági dimenziókkal is bír.

A határellenőrzések és nemzetközi együttműködés ellenére a migráció és a kábítószer-csempészet kombinációja új, veszélyesebb útvonalak kialakulásához vezet, amelyek megnehezítik az uniós és a helyi hatóságok számára a szabályozást.

Drogok és migránsok – a csempészek jövedelmező „árucikke”

Az embercsempészet és a kábítószer-kereskedelem a Balkánon is szoros összefonódásban működik, ahol a migrációs útvonalak kiemelt tranzitpontokká váltak a bűnszervezetek számára. A nyugat-balkáni útvonal már az 1970-es évektől jelentős szerepet játszik az Ázsiából Nyugat-Európába irányuló kábítószer-csempészetben, és a 2015-ös migrációs válság óta a bevándorlók áramlása megerősítette a csempészhálózatok tevékenységét, vette észre a hirado.hu.

A bűnszervezetek a földrajzi adottságokat, a gyenge határvédelmet és a korrupt hivatalokat kihasználva egyszerre csempésznek drogot, fegyvert és embereket, gyakran ugyanazokat a logisztikai útvonalakat és módszereket alkalmazva.

Az illegális migránsok gyakran a csempészek „új árucikkeként” jelennek meg, és előfordul, hogy a migránsok a szolgáltatásokért cserébe drogot szállítanak.

Az embercsempészek úgynevezett „VIP útvonalat” is ajánlanak azoknak az illegális bevándorlóknak, akik vállalják, hogy kokaint vagy heroint rejtenek el a testükben. Így olyan nőkkel és gyerekekkel együtt indíthatják útnak őket, akik kevésbé keltenek gyanút a hatóságok számára.

A jelenség gazdasági logikája szerint ha az egyik piacon csökken a kereslet, a csempészek a másikra fókuszálnak, ami a nyugat-balkáni útvonalon is jól megfigyelhető. A migráció és a drogkereskedelem kölcsönösen erősíti egymást.

„Az ember, a fegyver, a drog a csempészeknek ugyanolyan árucikk. A kérdés, hogy melyik piac fizet jobban” – jelentette ki Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója.

A bevándorlók és a drogok összefonódása nemcsak a helyi biztonságot, hanem az egész európai migrációs folyamatot is érinti. A csempészhálózatok alkalmazkodnak a migrációs nyomáshoz, és a törvények kijátszásával, valamint erőszakkal tartják fenn dominanciájukat.

A szakértők szerint a hatékony fellépéshez összehangolt határvédelemre és a szervezett bűnözés elleni határozott intézkedésekre van szükség, hogy egyszerre lehessen kezelni az embercsempészet és a kábítószer-kereskedelem problémáit.

Magyarország zéró toleranciája és szigorú drogpolitikája példaként szolgálhat a közbiztonság fenntartásában, szemben a nyugat-európai liberális modellekkel, ahol a normalizálódó droghasználat új biztonsági kockázatokat teremtett.