Közép-Európa csatlakozásával erősebb lett az Európai Unió, ez a térség nem csak gazdaságilag, de mára már politikailag is meghatározó szereplője az EU-nak – jelentette ki Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztos az MTI-nek adott keddi brüsszeli interjúban.
Az Európai Bizottság magyar tagja abból az alkalomból nyilatkozott, hogy a térség országai – köztük Magyarország – éppen húsz éve lettek tagjai az uniónak.
Mint mondta, nagy eredménynek tartja, hogy a csatlakozással Európa visszanyerte azt az arcát, amikor Közép-Európa integráns része volt az európai építkezésnek.
„Amikor ez megtörtént, mindenki azt gondolta, hogy innentől fogva már véget ért a történelem, csak a jó vár mindenkire, itt a korlátlan fejlődés időszaka. Azonban ha visszagondolunk, 2004. május elseje után négy évvel érkezett a pénzügyi válság, aztán az adósságválság, azt követően a migrációs válság, a koronavírus-járvány, most pedig háborúk. Egy bővítés nélküli Európa ma már nem is tudná ezeket a válságokat megoldani” – mutatott rá Várhelyi Olivér.
Véleménye szerint, nemcsak az EU, de Közép-Európa is rendkívül megerősödött az uniós tagság révén, mert korábban a térség jelentős elmaradásban volt gazdaságilag és szociálisan. Felidézte, hogy kezdetben még nehezen volt látható hogy Közép-Európa milyen szerepet tud politikailag betölteni az EU-ban, de kiemelte, hogy a Brexit óta a régiónak „hangsúlyosabb, nem csak kiegyensúlyozó, de trendmeghatározó szerepe is van”. Példaként hozta fel az ukrajnai háborút, amellyel kapcsolatban a közép-európai országok hangja jelentősen megerősödött, és „az általuk képviselt, biztonság, valamint gazdaságpolitikai álláspontok mára egy teljesen önálló arculatot képviselnek az Európai Unióban.”
Azt is kiemelte, hogy Közép-Európa élen jár a kohéziós politikának nemcsak a források felhasználásában, a társadalmi-gazdasági felzárkózási ütemét tekintve is, a régió kiemelkedően tudott profitálni ebből a programból, és ennek eredményeképpen egy sokkal modernebb gazdaság jött létre a térségben.
Várhelyi Olivér szerint a következő Európai Bizottságnak a jövőbeli bővítésre kell koncentrálnia.
„A következő mandátum végére az Európai Uniónak készen kell állnia arra, hogy új tagokat fogadjon. Ez most már nemcsak hogy politikai szükségszerűség, hanem politikai realitás is” – mondta. Véleménye szerint ehhez még nagyon sok munka szükséges, főként szükség van egy új költségvetésre, hogy fel lehessen gyorsítani a csatlakozási tárgyalásokat, valamint „egy sokkal pragmatikusabb és a mindennapi tettek szintjére lefordítható stratégiára”.
Várhelyi Olivér reményét fejezte ki, hogy a júliusban induló magyar uniós elnökség áttörést tud hozni a bővítési kérdésekben.
„Az, hogy hány országgal bővül majd az Európai Unió, ezek olyan stratégiai határozatok, amelyeket majd az uniós tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanácsnak kell eldöntenie. Most az a legfontosabb, hogy a következő intézményi ciklusban, 2024 és 2029 között a bővítés ügyében megszülessenek azok a döntések, amelyekkel új tagokat fel lehet venni az unióba” – jelentette ki az uniós biztos.
