A sajtfogyasztás és a vörösbor fogyasztása segíthet a demencia tüneteinek leküzdésében – derül ki az Iowa Állami Egyetem csaknem 1800 brit részvételével készült tanulmányából, amiről a thedrinkbusiness.com is írt.
A Journal of Alzheimer's Disease című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a mindennapos egy pohár vörösbor, valamint a sajtfogyasztás és a heti egy bárányhúsos étkezés segít csökkenteni a demencia kockázatát, mivel az agyban lévő fehérjék szintje megvédi azt a károsodástól.
Az Iowai Állami Egyetem tanulmánya, amelyben 1800 britet vizsgáltak a UK Biobankból, 46 és 77 év közöttieket, azt találta, hogy a túl sok só volt a kognitív funkciók romlásához leginkább hozzájáruló tényező, de a napi adag bor és sajt segített.
A vizsgálatban résztvevőket – akiket részletes genetikai és egészségügyi információk alapján választottak ki – a friss gyümölcsök, a szárított gyümölcsök, a nyers zöldségek és saláta, a főtt zöldségek, az olajos halak, a sovány halak, a feldolgozott húsok, a baromfi, a marha, a bárány, a sertés, a sajt, a kenyér, a gabonafélék, a tea és a kávé, a sör és az almabor, a vörösbor, a fehérbor, a pezsgő és a szeszes italok fogyasztásáról kérdezték.
Ezt követően 2006 és 2010 között, majd 2012 és 2013, illetve 2015 és 2016 között két utóvizsgálat során ismét megkérték őket, hogy töltsenek ki egy folyadékintelligencia-tesztet (FIT).
Kiderült, hogy a sajt volt a leginkább védő élelmiszer az élethez kapcsolódó kognitív problémákkal szemben, még az élet későbbi szakaszában is. Emellett a napi egy pohár alkohol, különösen a vörösbor, és a hetente fogyasztott bárányhús – bár más vörös húsok nem – javította a hosszú távú kognitív funkciókat.
A sóról kiderült, hogy a legrosszabbul fogyasztható termék, nagy mennyiségű fogyasztása jelentősen megnövelte az Alzheimer-kór kockázatát.
Véletlenszerű vizsgálatok
Dr. Auriel Willette, az élelmiszertudomány és a humán táplálkozástudomány adjunktusa elmondta: „Bár figyelembe vettük, hogy ez csak annak köszönhető-e, hogy a jól szituált emberek mit esznek és isznak, randomizált klinikai vizsgálatokra van szükség annak megállapítására, hogy az étrendünkön való egyszerű változtatások jelentős mértékben segíthetnek-e az agyunkon.”
Brandon Klinedinst, az idegtudományok doktorjelöltje hozzátette, hogy genetikai tényezők is szerepet játszhatnak, de „a helyes táplálkozással teljesen megelőzhető a betegség és a kognitív hanyatlás”.
Elmondta: „Az emberiséget nem lehet csak úgy megölni. Talán a bölcsek köve, amit keresünk, az étkezésünk korszerűsítése. Ha tudjuk, hogy ez mivel jár, az hozzájárul az Alzheimer-kór jobb megértéséhez és ahhoz, hogy a betegséget fordított pályára állítsuk.”
