A nyári hőségben vagy intenzív mozgás közben jelentkező izzadás a szervezet természetes hőszabályozásának része, ezért önmagában abból, hogy valaki mennyire verejtékezik, nem lehet messzemenő következtetéseket levonni az egészségi vagy edzettségi állapotára. Lars Nybo, a Koppenhágai Egyetem professzora négy gyakori tévhitet tisztázott a verejtékezéssel kapcsolatban.
Az egyik elterjedt feltételezés szerint aki edzés közben erősen izzad, az nincs megfelelő fizikai állapotban. A szakértő szerint ez nem ilyen egyszerű. A rendszeresen sportolók szervezete gyorsabban megkezdheti a hőleadást, ezért esetenként többet is izzadhatnak. A verejtékezés mértékét az egyéni adottságok mellett a fizikai terhelés és a környezeti hőmérséklet is befolyásolja.
Szintén gyakran hallani, hogy az izzadással a szervezet „méregteleníti” magát. A verejtékkel valóban távoznak különböző anyagok és sók, a szervezet méregtelenítő folyamataiban azonban elsősorban a májnak és a vesének van meghatározó szerepe. A verejtékezés elsődleges feladata a test hűtése. Erős izzadás esetén ugyanakkor számolni kell a folyadék és az elektrolitok fokozott veszteségével is.
Tévhit az is, hogy a kellemetlen testszagot közvetlenül maga az izzadság okozza. A friss verejték jellemzően nem rendelkezik erős szaggal. A jellegzetes testszag kialakulásában a bőrön élő baktériumok játszanak szerepet, amelyek lebontják egyes verejtékmirigyek váladékának összetevőit. Ez különösen az olyan területeken lehet feltűnő, mint a hónalj.
A meleghez történő alkalmazkodással kapcsolatban ugyancsak él egy félreértés: sokan úgy gondolják, hogy aki hozzászokott a magas hőmérséklethez, idővel kevesebbet izzad. A hőhöz alkalmazkodott szervezet ehelyett hatékonyabban használhatja a verejtékezést a test hűtésére. Ilyenkor akár több verejték is termelődhet, miközben annak sókoncentrációja csökkenhet, ami segíti az elektrolitok megőrzését.
A verejték mennyiségét tehát önmagában nem érdemes az egészségi állapot mércéjeként kezelni. A fokozott izzadás nagy melegben vagy fizikai terhelés során a szervezet normális élettani válasza lehet, amelynek alapvető célja a testhőmérséklet szabályozása, olvasható a karpatalja.ma oldalán.
