Megérkezett a 2026-os Világboldogság Jelentés, és az idei év a közösségi médiára összpontosít. Azt állítja, hogy a közösségi média intenzív használata összefügg a fiatalok jóllétének jelentős csökkenésével Nyugat-Európában, különösen a lányok körében.
Sok más régióban, ahol hasonló mértékű a közösségi média intenzív használata, például a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, nem tapasztaltak ilyen mértékű csökkenést a fiatalok jóllétében.
A kutatók szerint ez az eltérés a használt platform típusára vezethető vissza. Azok, amelyek a valódi társadalmi kapcsolatok elősegítésére szolgálnak, egyértelmű pozitív összefüggést mutatnak a boldogsággal, míg az algoritmikusan válogatott tartalmak által vezérelt platformok általában negatív összefüggést mutatnak a magas szintű használat esetén.
„A globális bizonyítékok egyértelművé teszik, hogy a közösségi média használata és a jóllétünk közötti összefüggések nagymértékben függenek attól, hogy milyen platformokat használunk, kik és hogyan használják azokat, valamint mennyi ideig. A túlzott használat sokkal alacsonyabb jólléttel jár, de úgy tűnik, hogy azok is lemaradnak néhány pozitív hatásról” – mondta Jan-Emmanuel De Neve, az Oxfordi Jólléti Kutatóközpont igazgatója, az Oxfordi Egyetem közgazdaságtan professzora és a World Happiness Report szerkesztője egy nyilatkozatban, számol be az IFLScience.
„A bonyolultságon túl egyértelmű, hogy a lehető legnagyobb mértékben vissza kell helyeznünk a „közösségi” elemet a közösségi médiába.”
A jelentés egy olyan időszakban jelenik meg, amikor egyre több ország tiltja be vagy fontolgatja a közösségi média korlátozását a kiskorúak számára. Eredményei arra utalnak, hogy árnyaltabb megközelítésre lehet szükség, és a közösségi média átfogó tiltása több kárt okozhat, mint hasznot. A jelentés szerint ennek a finom egyensúlynak a kulcsa a kiváló minőségű adatokon, nem pedig dogmákon alapuló döntésekben rejlik.
A Világ Boldogságjelentésének elemzését 140 országból származó adatok felhasználásával egy nemzetközi kutatócsoport végzi, amely különböző tudományos háttérrel rendelkező szakemberekből áll. Az Oxfordi Egyetem Jólléti Kutatóközpontja publikálja a Galluppal, az ENSZ Fenntartható Fejlődési Megoldások Hálózatával és egy független szerkesztőbizottsággal együttműködve.
Ismét az északi országok vezetik a legboldogabb nemzetek listáját. Finnország ismét az első helyen végzett, ezt követte Izland, Dánia és Costa Rica, a legjobb hatot pedig Svédország és Norvégia zárta. A legjobb tízbe Hollandia, Izrael, Luxemburg és Svájc került be.
Az Egyesült Államok sorsa némileg javult, a tavalyi jelentésben szereplő 24. legboldogabb országról (ami a jelentés kezdete óta a legalacsonyabb pozíció) 2026-ra a 23. legboldogabb országra ugrott fel. Azonban még messze van a 2012-es csúcstól, a 11. helytől.
Természetesen a közösségi média nem az egyetlen mozgatórugója ezeknek a trendeknek. A jelentés a vagyon, annak egyenlő elosztása, az egészséges várható élettartam és a stabil jóléti állam kombinációját jelöli meg kulcsfontosságú tényezőkként az északi országok tartós dominanciájában a rangsor élén. Costa Rica figyelemre méltó felemelkedése a családi kötelékek és a társadalmi kapcsolatok erősségének tulajdonítható.
A rangsor alján a súlyos konfliktusok és instabilitás sújtotta övezetekben lévő nemzetek továbbra is a világ legboldogtalanabbjai. Afganisztán ismét az utolsó helyen végzett, Sierra Leone és Malawi követte.
