Áttörés a hasnyálmirigyrák elleni küzdelemben

A chicagói ASCO rákkonferencián egy új tanulmány álló ovációt váltott ki a közönségből. Az ok: Egy nemzetközi kutatócsoport potenciális áttörést mutatott be a hasnyálmirigyrák kezelésében.

Az új gyógyszer, a Daraxonrazib megtámadja a tumorsejteket

A hangsúly a daraxonrazib gyógyszeren van. Ez a gyógyszer úgynevezett RAS(ON)-gátlóként működik, kifejezetten a rákos sejtek kontrollálatlan növekedésének okát célozva. A hasnyálmirigyrák számos esetében mutációk vannak jelen a RAS génben. Ez a gén tartalmazza a sejtek növekedését és osztódását szabályozó fehérje utasításait. Ha mutálódik, akkor állandóan „bekapcsolt” állapotban lehet, mint egy hibás kapcsoló, folyamatosan jeleket küldve a sejtnek az osztódásra.

A gyógyszer közvetlenül ezen a ponton hat, blokkolja a hibás növekedési jelek továbbítását. A sejt jelátviteli útvonalainak megzavarásával a betegség progresszióját a tervek szerint megállítják, vagy legalábbis jelentősen lelassítják.

A túlélési idő majdnem megduplázódott

A tanulmány egyértelmű előnyt mutatott a daraxonrazib kemoterápiával szemben. 8,5 hónapos medián követési idő mellett a medián teljes túlélés 13,2 hónap volt a daraxonrazibbal.

A kemoterápiás csoportban ez csak 6,6-6,7 hónap volt.

A betegek így majdnem kétszer olyan sokáig éltek az új gyógyszerrel.

A progressziómentes túlélés, azaz a betegség progressziója nélküli idő is szignifikánsan jobb volt:

• 7,2-7,3 hónap volt a daraxonrazibbal,
• 3,5-3,6 hónap a kemoterápiával.

A daganatot ezért szignifikánsan hosszabb ideig lehetett kordában tartani az új gyógyszerrel. Ezenkívül magasabb volt a válaszadási arány:

A daraxonrazibbal kezelt betegek 31,6-33,2 százalékánál a daganat mérhetően zsugorodott.

A kemoterápiás csoportban ez csak a betegek 11,2-11,8 százalékánál volt így.

A szakértők ezért „gyakorlatot megváltoztató” előrelépésről beszélnek. Egyesek az eredményeket évtizedek óta ezen a területen elért legfontosabb áttörésként írják le.

Látszólag jobban tolerálható, mint a kemoterápia

A hatékonysága mellett egy másik pont is felháborodást keltett: a daraxonrazib jobban tolerálhatónak tűnik, mint a hagyományos kemoterápia.

Bár az új gyógyszerrel együtt jelentkeztek mellékhatások, a legtöbbjüket kezelhetőnek tekintették.

A hasnyálmirigyrák a legagresszívabb daganattípusok közé tartozik. A betegséget gyakran csak későn fedezik fel, mivel korai stádiumában alig okoz tüneteket. A tünetek a következők:

• Krónikus felső hasi fájdalom
• Megalapozhatatlan hátfájás
• Hányinger és hányás, például, ha a daganat összehúzza a nyombél vagy a pylorus (a gyomor és a nyombél közötti nyílás) nyílását
• Cukorbetegség, amelyet a hasnyálmirigyrák lehetséges korai jelzőjének tekintenek
• Sárgaság, amikor a bőr és a szemek sárgára válnak, mert az epe nem tud megfelelően áramlani
• Zsíros széklet, azaz sápadt, zsíros, ragacsos vagy fényes széklet
• Megalapozhatatlan fogyás vagy étvágytalanság
• Súlyos fáradtság és kimerültség
• Éjszakai izzadás
• Tapintható változások a hasi területen

Ezenkívül a kezelési lehetőségek korlátozottak. Pontosan ezért tekintik az új vizsgálati adatokat olyan jelentősnek.

Hogy a daraxonrazib valóban az új kezelési standarddá válik-e, azt további vizsgálatoknak és esetleges jóváhagyásnak kell majd eldöntenie. Az eddigi vizsgálati adatok azonban sok betegnek és szakértőnek adnak reményt – azért is, mert ez a gyógyszeres megközelítés utat nyithat a hasonló terápiák előtt más, nehezen kezelhető rákos megbetegedések esetében a jövőben.