Bőrkiütés: okok, betegségek és mikor válik veszélyessé

A bőr érzékenyen reagál a külső és belső ingerekre. Tipikus kiváltó okok a következők:

• Allergia: A szervezet az ártalmatlan anyagokat, például a pollent, az állatszőrt, az ételt vagy a gyógyszereket fenyegetésként osztályozza. Ez csalánkiütést, duzzanatot vagy vörös foltokat (pl. urticaria) okozhat.
• Kontaktallergia: A krémek, fémek, mosószerek vagy a latex közvetlenül irritálhatja a bőrt. A kiütés ott jelenik meg, ahol az anyag érintkezésbe került. A kiütés gyakran késéssel jelentkezik.
• Fertőzések: A vírusok, például a bárányhimlőt, kanyarót vagy övsömört okozó vírusok, valamint a baktériumok (pl. ótvar esetén) vagy gombák gyulladásos bőrelváltozásokat váltanak ki.
• Autoimmun betegségek: Az olyan betegségek, mint a lupus erythematosus vagy a pikkelysömör, akkor alakulnak ki, amikor az immunrendszer megtámadja a szervezet saját bőrsejtjeit. A pikkelysömör egy gyulladásos, autoimmun által közvetített állapot, nem tisztán autoimmun.
• Krónikus bőrbetegségek: Az atópiás dermatitis, a rosacea vagy a seborrhoeás dermatitis visszatérő bőrpírt, viszketést és hámlást okoz.
• Hormonális vagy pszichológiai hatások: A pubertás, a terhesség, a stressz vagy a szorongás serkentheti a faggyútermelést vagy súlyosbíthatja a gyulladásos folyamatokat.
• Gyógyszerek: Egyes antibiotikumok, epilepszia elleni szerek vagy fájdalomcsillapítók mellékhatásként bőrreakciókat válthatnak ki. Ezek gyakran napokkal a gyógyszer bevétele után jelentkeznek.
• Környezeti tényezők: Az erős napsütés, a hideg, a légszennyezés vagy a vegyszerek gyengítik a bőr védőrétegét és irritációt okoznak.

A kiütés megjelenése adja a kezdeti támpontokat. A hólyagok gyakran fertőzésre utalnak. A hámló, viszkető foltok jellemzőek az ekcémára vagy a pikkelysömörre. A csalánkiütés ezzel szemben allergiás reakciókra utal. A véres vagy nedvedző területek bakteriális fertőzések vagy túlzott vakarás következményei lehetnek – írja a focus.de.

Csak orvos tud végleges diagnózist felállítani. Gyakran allergiatesztet, bőrbiopsziát vagy vérvizsgálatot végeznek.

A következő betegségek okozhatják a bőrkiütést:

• Kanyaró, bárányhimlő, rubeola: Vírusos fertőzések, jellemzően kiterjedt kiütéssel és lázzal.
• Herpes zoster (övsömör): Fájdalmas hólyagok az idegpályák mentén.
• Atópiás dermatitis (ekcéma): Krónikus gyulladásos bőrbetegség intenzív viszketéssel.
• Psoriasis: Könnyen felismerhető, ezüstös-hámló plakkok, gyakran a könyökön és a térden.
• Seborrhoeás dermatitis: Zsíros, vöröses foltok a bőrön a fejen, az arcon vagy a mellkason.
• Rosacea: Az arc területén jelentkező tartós bőrpír, általában felnőtteknél. A rosacea nem klasszikus bőrbetegség fertőző kiütéssel, hanem az arcbőr krónikus gyulladása.
• Kontakt dermatitis: Irritáló anyagokkal való bőrrel való érintkezés után jelentkezik.
• Gyógyszerkiütés: Gyógyszer okozta reakció, amelyet gyakran széles körű bőrpír jellemez.