Egészség

Hirtelen halált is okozhat ez a rossz szokás

Öt életmentő tanács az Érszűkület Napján

Az érszűkület hosszú ideig nem okoz tüneteket, ám súlyos, akár halálos szövődményekhez is vezethet. A megelőzés és a korai felismerés tehát életmentő lehet.

Hirtelen halált is okozhat ez a rossz szokás
Fontos az orvossal egyeztetett, rendszeres napi fizikai aktivitás
Fotó: AFP/Phanie/Burger

A világszerte emberek millióit érintő érszűkület alattomos betegség, amely gyakran évtizedek alatt alakul ki, és sokáig nem okoz feltűnő tüneteket. Túl későn felismerve súlyos szövődményekhez – például szívinfarktushoz, stroke-hoz, vagy ha a végtagok vérellátása kritikusan romlik, akár amputációhoz is – vezethet.

Az érszűkület során az artériák belső falán zsír-, koleszterin- és egyéb anyagokból álló lerakódások alakulnak ki. Ezek a plakkok idővel megkeményednek, az érfal rugalmassága csökken, az ér átmérője pedig beszűkül. Ez akadályozza a vér szabad áramlását, így az érintett szövetek kevesebb oxigénhez és tápanyaghoz jutnak.

A folyamat gyakran évekig, akár évtizedekig zajlik tünetmentesen, ezért sokan csak akkor szembesülnek a problémával, amikor már komolyabb szövődmények alakulnak ki. Ilyenkor már a betegek 30 százaléka – felismerés, megfelelő kezelés, életmódváltás és odafigyelés nélkül – 5 éven belül meghalhat valamilyen szív-érrendszeri betegség következtében.

Az érszűkület tünetei attól függően jelentkeznek, hogy a szervezet mely területén alakul ki a szűkület. A leggyakoribb panaszok:

  • járás közben jelentkező lábfájdalom vagy görcs, amely pihenésre enyhül;
  • hideg, sápadt végtagok;
  • lassan gyógyuló sebek a lábon;
  • zsibbadás vagy gyengeség a végtagokban.

Ha az agyat vagy a szívet ellátó erek szűkülnek,

  • szédülés;
  • látászavar;
  • mellkasi fájdalom, vagy akár
  • stroke és szívinfarktus is kialakulhat.

Az érszűkület kialakulásának esélyét több tényező is növeli. A legfontosabb rizikófaktorok

  • a dohányzás;
  • a magas vérnyomás;
  • a magas koleszterinszint;
  • a cukorbetegség;
  • az elhízás és a mozgásszegény életmód; illetve amin nem tudunk változtatni,
  • a genetikai hajlam.

Az életkor előrehaladtával a kockázat is növekszik, ezért különösen fontos a rendszeres szűrővizsgálat és az egészséges életmód.

Bár az életkort vagy a genetikai hajlamot nem tudjuk megváltoztatni, számos életmódi tényezőn igenis múlik az érrendszer egészsége. Ha odafigyelünk a korai jelekre és a szokásokra, sok esetben megelőzhető a súlyos következmény.

  • Ha pedig a cigaretta rabjai vagyunk, sosem késő leszokni.
  • Mozogjunk rendszeresen! Akár napi 20 perc séta is csodát tehet.
  • Étkezzünk változatosan, kiegyensúlyozottan!
  • A perifériás érbetegség korai fázisában gyakran tünetmentes marad, így sokan csak akkor fordulnak orvoshoz, mikor állapotuk már előrehaladottabb. Gondoljunk erre és ellenőriztessük rendszeresen a vérnyomásunk, a vércukunk és a koleszterinszintünket!
  • Tartsuk a testsúlyt a normál tartományban! Ha túlsúllyal élünk, első lépésként keressünk fel egy szakembert! Tartós eredményt ugyanis csak így érhetünk el – írja a Házipatika.

Kapcsolódó írásaink