A gyógyszeripar legfőbb ellensége ott lapul a hűtőben

A brokkoli története és összetétele is lenyűgözően érdekes. Botanikai értelemben ez a növény a káposztafélék családjába tartozik, rokonságban áll a karfiollal és a kelbimbóval. A történelmi feljegyzések alapján az ókori rómaiak kezdték el elsőként tudatosan nemesíteni a vadkáposztából a Földközi-tenger vidékén, több mint kétezer évvel ezelőtt. Amit ma a tányérunkon látunk, az tulajdonképpen a növény szorosan elhelyezkedő, éretlen virágzata. A dietetika modern szakértői ma már egyértelműen azon az állásponton vannak, hogy ez a növény egy valódi szuperélelmiszer, amelyet mindenkinek sokkal sűrűbben kellene beépítenie a mindennapi étrendjébe. Ezt erősíti meg Nichola Ludlam-Raine dietetikus is – írja a Daily Mail cikke alapján az origo.hu.

Miért tekinthető annyira szupernek a brokkoli? Amit a tápanyagtartalmáról tudni érdemes

Ha megvizsgáljuk, hogy miért is olyan kiváló vitaminforrás ez a növény, a pontos adatok önmagukért beszélnek.

• Egy átlagos, 80 grammos adag nagyjából 2-3 gramm rostot biztosít a szervezetünk számára. Ez az oldható és oldhatatlan rostmennyiség létfontosságú a bélrendszer egészsége és a vércukorszint hatékony szabályozása szempontjából.
• Energiatartalma rendkívül alacsony, 100 grammonként mindössze 35 kilokalória, míg zsírtartalma alig éri el az 1 grammot.
• Szénhidrátból is csupán 4-5 gramm található benne 100 grammonként, és ennek a jelentős része hasznos, lassan felszívódó rost. Emiatt az alakjukra vigyázók számára is ideális választás.

Valóságos vitaminbomba

A brokkoli jótékony hatásai a szervezetre azonban messze nem merülnek ki csupán az alapvető tápanyagokban. Kiemelkedően magas a C-vitamin, a K-vitamin, a folsav és a kálium tartalma.

Érdekes összevetés, hogy bár a karfiol is egy nagyon egészséges keresztesvirágú zöldség, a brokkoli több C-vitamint, K-vitamint és folsavat tartalmaz, míg a karfiolnak valamivel alacsonyabb a rosttartalma. Emellett olyan speciális növényi vegyületeket is magában rejt, mint a glükozinolátok és a szulforafán. Ezek a vegyületek a növényben alapvetően inaktívak, azonban amikor a zöldséget alaposan megrágjuk, felaprítjuk vagy összetörjük, egy mirozináz nevű enzim hatására biológiailag rendkívül aktív anyagokká alakulnak.

A tudományos kutatások szerint a szulforafán bizonyítottan támogatja a sejtek egészségét, segíti a máj megfelelő működését, és rendkívül erős gyulladáscsökkentő hatással rendelkezik.

A szárát se dobjuk ki

Sokan hajlamosak a növény vastag szárát a szemetesbe dobni, pedig a szakértők szerint ez hatalmas hiba. A szár megfőzve vagy nyersen fogyasztva is kiváló rostforrás, ráadásul pontosan ugyanazokat a hasznos növényi vegyületeket tartalmazza, mint a népszerűbb virágzat. A piacon ráadásul többféle típus is elérhető. A leggyakoribb a calabrese fajta, de létezik az édesebb, hosszú szárú tenderstem (broccolini), az antioxidánsokban gazdagabb lila csírázó fajta, a különleges spirális formájú romanesco, valamint a levelesebb, kesernyésebb kínai változat, a gai lan is.

Hogyan készítsük el a brokkolit?

Elkészítés tekintetében a leginkább ajánlott módszer az enyhe gőzölés vagy a mikrohullámú sütőben történő rövid melegítés.

Ezek az eljárások kellően kíméletesek, így a vízben oldódó, hőre érzékeny vitaminok és a többi értékes tápanyag nem vész el, ellentétben a hagyományos, bő vízben történő, hosszan tartó főzéssel.

A módszerrel egy valóban tápláló és roppanós zöldségköret kerülhet az asztalra.

Mikor érdemes vigyázni a brokkolifogyasztással?

Bár ez az élelmiszer szinte minden ember számára erősen ajánlott, bizonyos egészségügyi állapotok esetén érdemes tudatosan odafigyelni a mennyiségekre.