Egészség

Mi történik szívroham esetén?

A keringési rendszer betegségei évtizedek óta vezető haláloknak számítanak Magyarországon

Ide tartoznak többek között az ischaemiás szívbetegség, a szívinfarktus, a stroke, valamint a magasvérnyomás-betegség szövődményei. Bár az orvostudomány fejlődése jelentősen javította a diagnosztikai és kezelési lehetőségeket, a megelőzés és az életmódváltás továbbra is kulcsszerepet játszik.

Mi történik szívroham esetén?
A szívinfarktus akkor következik be, amikor egy koszorúér hirtelen teljesen elzáródik
Fotó: Northfoto

Mi az ischaemiás szívbetegség?

Az ischaemiás szívbetegség (koszorúér-betegség) akkor alakul ki, amikor a szívet ellátó koszorúerek beszűkülnek vagy elzáródnak. Ennek leggyakoribb oka az érelmeszesedés, amely során zsíros lerakódások (plakkok) képződnek az érfalban.

A szűkült ér csökkenti a szívizom vérellátását, ami mellkasi fájdalmat (angina pectoris) vagy súlyosabb esetben szívinfarktust okozhat.

Mi történik szívroham esetén?

A szívinfarktus akkor következik be, amikor egy koszorúér hirtelen teljesen elzáródik. A szívizom adott területe oxigénhiányos állapotba kerül, és ha a keringést nem állítják helyre gyorsan, az érintett szívizomrész elhal.

Tünetei lehetnek:

  • Erős, szorító mellkasi fájdalom
  • Bal karba, állkapocsba sugárzó fájdalom
  • Légszomj
  • Hideg verejtékezés
  • Hányinger

Az azonnali orvosi ellátás életet menthet.

Miért ilyen magas a halálozás Magyarországon?

Magyarországon több tényező is hozzájárul a keringési betegségek magas arányához:

  • Magas dohányzási arány
  • Egészségtelen táplálkozás (zsíros, sós ételek)
  • Mozgásszegény életmód
  • Elhízás
  • Krónikus stressz
  • Nem megfelelő szűrővizsgálati részvétel

A genetikai hajlam is szerepet játszhat, de az életmódbeli tényezők döntő jelentőségűek.

Kockázati tényezők

A legfontosabb rizikófaktorok közé tartozik:

  • Magas vérnyomás
  • Magas koleszterinszint
  • Cukorbetegség
  • Túlsúly
  • Dohányzás
  • Mozgáshiány

Ezek közül több módosítható, vagyis tudatos életmóddal csökkenthető a kockázat.

Megelőzés – a legfontosabb eszköz

A keringési betegségek jelentős része megelőzhető lenne.

1. Egészséges táplálkozás

Zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonákban gazdag étrend, csökkentett só- és telítettzsír-bevitel javasolt.

2. Rendszeres testmozgás

Hetente legalább 150 perc közepes intenzitású mozgás (például gyors séta) bizonyítottan csökkenti a kockázatot.

3. Dohányzás elhagyása

A dohányzás az egyik legerősebb kockázati tényező.

4. Rendszeres szűrés

Vérnyomás-, vércukor- és koleszterinszint-ellenőrzés segít időben felismerni a problémát.

Kezelési lehetőségek

A modern orvoslás számos kezelési módot kínál:

  • Gyógyszeres terápia (vérnyomáscsökkentők, vérhígítók, koleszterincsökkentők)
  • Katéteres beavatkozás (érszűkület tágítása, stent beültetés)
  • Szívsebészeti műtétek (bypass)
  • Életmódprogramok és rehabilitáció

A sikeres kezelés azonban nemcsak az orvosi beavatkozáson múlik, hanem a beteg együttműködésén is.

A társadalmi felelősség szerepe

A keringési betegségek visszaszorítása nemcsak egyéni, hanem társadalmi feladat is. Egészségnevelés, prevenciós kampányok és hozzáférhető szűrőprogramok segíthetnek csökkenteni a halálozási arányt.

Az egészséges életmód támogatása, például sportolási lehetőségek biztosítása és egészséges étkezési alternatívák elérhetősége, hosszú távon javíthatja a lakosság egészségi állapotát.

A keringési rendszer betegségei továbbra is Magyarország vezető halálokai közé tartoznak, különösen az ischaemiás szívbetegség és a szívinfarktus. Bár a modern orvostudomány sokat fejlődött, a megelőzés kulcsszerepet játszik.

Az egészséges életmód, a rendszeres szűrés és a tudatos döntések jelentősen csökkenthetik a kockázatot. A szív- és érrendszeri betegségek nem elkerülhetetlen sorscsapások megfelelő odafigyeléssel sok esetben megelőzhetők vagy időben kezelhetők.

Kapcsolódó írásaink