Egészség

Mi az az imposztor szindróma?

A jelenség különösen gyakori a magas teljesítményű, perfekcionista embereknél

Az imposztor szindróma olyan pszichológiai jelenség, amelyben az érintett a saját eredményeit szerencsének vagy külső tényezőknek tulajdonítja, miközben attól fél, hogy egyszer „leleplezik”. A jelenség különösen gyakori a magas teljesítményű, perfekcionista embereknél.

Mi az az imposztor szindróma?
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/Science Photo Library/IST/Science Photo/Igor Stevanovic

Az imposztor szindróma olyan belső pszichológiai állapot, amelyben az egyén úgy érzi, nem érdemli meg a sikerét. Hiába a pozitív visszajelzés, a jó teljesítmény vagy az előléptetés, a belső bizonytalanság nem csillapodik. A fogalmat először Pauline Clance és Suzanne Imes klinikai pszichológusok írták le 1978-ban, amikor magas teljesítményű nőknél figyelték meg a jelenséget. Későbbi kutatások szerint azonban nem nemhez kötött problémáról van szó, hiszen férfiakat is jelentős arányban érint – írja a feol.hu.

Az imposztor szindróma tünetei gyakran rejtve maradnak, mert az érintett kívülről kompetensnek látszik.

Jellemző jelek:

  • állandó önbizalomhiány munkahelyen
  • túlzott felkészülés minden feladatra
  • perfekcionizmus pszichológia szempontból extrém szintje
  • a siker külső tényezőknek tulajdonítása
  • félelem a „lebukástól”

Kutatások szerint a jelenség gyakori a magas teljesítményű, ambiciózus embereknél. A perfekcionizmus és a karrier szorongás erős hajtóerő, ugyanakkor táplálja a belső bizonytalanság érzését is. Az érintettek gyakran attól félnek, hogy a következő feladatnál már nem tudnak megfelelni az elvárásoknak. Minél magasabb a szint, annál erősebb lehet a belső kétely.

A szakirodalom szerint több tényező is szerepet játszhat ebben: gyermekkori teljesítményközpontú nevelés, állandó összehasonlítás másokkal, közösségi média által felerősített siker-kép, magas belső elvárások.

Az imposztor szindróma nem hivatalos diagnózis, mégis komoly mentális terhet jelenthet. A paradoxon az, hogy gyakran épp a legkompetensebb emberek küzdenek vele – csendben.

A jó hír, hogy a jelenség kezelhető. Szakértők szerint segíthet a reális önértékelés fejlesztése, a sikerek tudatosítása, a perfekcionizmus egészséges határok közé szorítása, és a pszichológiai támogatás igénybevétele.

Kapcsolódó írásaink