Veszélyes méreg jelent meg a banánban

Az Environmantal Geochemistry and Health tudományos szakfolyóiratban publikált kutatás helyszíne a brazíliai Linhares régió, a Doce-folyó torkolatvidéke. Ez a terület volt az egyik elszenvedője a 2015-ös Mariana-gátszakadásnak, amikor a Fundão zagytározó összeomlása miatt mérgező bányászati iszap árasztotta el a környéket. A helyi gazdálkodók ezen a vidéken főként banán, manióka és kakaó termesztésével foglalkoznak, ám a talajba került vasbányászati hulladék miatt a földek nehézfémekkel telítődtek.

A tudósok a mintákban megdöbbentően magas koncentrációban találtak kadmiumot, krómot, rezet, nikkelt és ólmot. A kérdés már csak az volt: vajon ezek az anyagok a növényekbe is felszívódnak?

A kutatócsoport aprólékos munkával térképezte fel a szennyezés útját. A vizsgálat során nemcsak a talajt és a vizet, hanem a növények minden részét – a gyökereket, a szárakat, a leveleket és magát a gyümölcsöt is – külön elemezték. Az eredmények vegyesek, de aggasztóak voltak.

Míg egyes növények főként a gyökérzetükben raktározták el a méreganyagokat, addig a kakaónál a föld feletti részekben is magas értékeket mértek. A legmeglepőbb eredményt azonban a banán vizsgálata hozta. Bár a banánfák is hajlamosak a gyökereikben visszatartani a szennyező anyagokat, a gyümölcs húsában mért ólom- és rézszint mégis meghaladta az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által meghatározott biztonsági határértékeket.

A SciTech Daily írása szerint a kutatók bonyolult kockázatelemzési modelleket (úgynevezett kockázati indexeket) használtak, hogy megállapítsák, mennyire veszélyes ezen élelmiszerek fogyasztása. Az eredmények alapján a felnőttek szervezete még képes lehet tolerálni a helyi termények fogyasztását, a gyerekek esetében azonban más a helyzet.

A hat év alatti korosztály számára a szennyezett területen termett banán rendszeres fogyasztása átlépte a biztonsági küszöböt. A legnagyobb problémát a gyümölcsben felhalmozódott ólom jelenti. Az ólomnak való hosszú távú kitettség a gyermekeknél visszafordíthatatlan idegrendszeri károsodást, figyelemzavart és akár IQ-csökkenést is okozhat.

A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a hosszú távú, évtizedeken át tartó fogyasztás felnőtteknél is növelheti a daganatos megbetegedések kockázatát, mivel ezek a nehézfémek közvetve károsíthatják a DNS-t.

Bár a kutatás eredményei riasztóak, fontos tisztázni, hogy ez a probléma lokális jellegű, és a brazíliai katasztrófa sújtotta övezetben élőket érinti közvetlenül. De mit jelent ez ránk nézve? Eljuthatnak-e ezek a gyümölcsök a magyar boltokba?

A kereskedelmi adatok és az élelmiszerbiztonsági rendszerek alapján a válasz megnyugtató: szinte kizárt, hogy szennyezett brazil banán kerüljön a kosarunkba.

• Származási hely: Magyarországra a banán túlnyomó többsége nem Brazíliából, hanem Ecuadorból, Kolumbiából és Costa Ricából érkezik. Brazília a termésének 98-99%-át belföldön fogyasztja el, a maradékot pedig főként a szomszédos dél-amerikai országokba, Uruguayba (50%) és Argentínába (40%) exportálja.
• Szigorú ellenőrzés: Az Európai Unió rendelkezik a világ egyik legszigorúbb élelmiszer-biztonsági riasztási rendszerével (RASFF). Ha bármely tagállamban határérték feletti nehézfémet találnának egy szállítmányban, azt azonnal kivonnák a forgalomból, és az egész Uniót riasztanák. A rendszerben jelenleg nincs nyoma ilyen jellegű, brazil banánt érintő riasztásnak.

Ha biztosra akarunk menni, a banánon található apró matrica vagy a csomagolás is segít eligazodni:

• Országjelölés: keressük a szöveges kiírást (pl. Ecuador, Colombia, Costa Rica). Ezek a leggyakoribb és biztonságos források itthon.
• PLU-kód: a matricán lévő számok a termesztés módjára utalnak, nem az országra. A 4-jegyű kód (pl. 4011) a hagyományos termesztést jelöli, míg az 5-jegyű, 9-essel kezdődő kód (pl. 94011) a bio minősítést.

Összességében tehát, bár a brazil kutatás fontos figyelmeztetés a környezetszennyezés hosszú távú hatásairól, a magyar boltokban kapható gyümölcsöket továbbra is bátran fogyaszthatjuk, hiszen a banánnak számos bizonyított jótékony hatása van a szervezetünkre – írta meg az Origo.