Veszélyes ételek a mindennapjainkban

Egy új, átfogó kutatás rávilágított, hogy az ultra-feldolgozott élelmiszerek túlzott fogyasztása csaknem a felével, pontosan 47 százalékkal emeli a szívroham és a stroke kockázatát. A szakemberek szerint a probléma súlya lassan a dohányzáséhoz mérhető, ezért elengedhetetlen a lakosság széles körű tájékoztatása.

Az ultra-feldolgozott élelmiszerek sajnos ma már szinte mindenhol jelen vannak, és a nyugati típusú étrend alapvető részévé váltak, ami a kutatók szerint rendkívül aggasztó következményekkel jár, hiszen korábbi átfogó vizsgálatok már több tucat súlyos betegséggel hozták összefüggésbe ezeket a termékeket. De mit is értünk pontosan „ultra-feldolgozott” kifejezés alatt?

Az ultra-feldolgozott élelmiszerek olyan, iparilag nagymértékben átalakított termékek, amelyekhez a gyártás során jelentős mennyiségű zsírt, cukrot, keményítőt, sót és különféle kémiai adalékanyagokat – például állagjavítókat vagy emulgeálószereket – adnak. A legismertebb példák közé tartoznak a cukros üdítőitalok, a zacskós rágcsálnivalók, chipsek és a feldolgozott húskészítmények. A probléma gyökere, hogy az előállítási folyamat során ezekből az ételekből eltávolítják a természetes tápanyagok nagy részét, így a végeredmény egy olyan termék lesz, amely már alig hasonlít az eredeti alapanyagokra.

A Florida Atlantic University kutatói egy nagyszabású vizsgálat keretében, a nemzeti egészségügyi adatbázis (NHANES) segítségével elemezték az ultra-feldolgozott élelmiszerek és a szívbetegségek közötti kapcsolatot. A közel 4800 felnőtt bevonásával készült elemzés során a résztvevőket négy csoportra osztották aszerint, hogy mennyi feldolgozott ételt fogyasztanak.

Az eredmények még a szakembereket is meglepték: azoknál a felnőtteknél, akik a legnagyobb mennyiségben fogyasztottak ultra-feldolgozott élelmiszereket, 47%-kal magasabb volt a szívroham vagy a stroke kialakulásának kockázata, mint azoknál, akik a legkevesebbet ettek ezekből.

Különösen figyelemre méltó, hogy ez az összefüggés akkor is fennállt, amikor a kutatók kiszűrték az egyéb befolyásoló tényezőket, mint például az életkort, a nemet, a dohányzást vagy a jövedelmi helyzetet.

A korábbi vizsgálatok már kimutatták, hogy az ultra-feldolgozott élelmiszerek rendszeres fogyasztása növeli az úgynevezett metabolikus szindróma kialakulásának esélyét.

Ez egy összetett anyagcserezavar, amely magában foglalja

• a túlsúlyt,
• az elhízást,
• a magas vérnyomást,
• a kóros koleszterinszinteket
• és az inzulinrezisztenciát – vagyis a cukorbetegség előszobáját.

Emellett a túlzott bevitel megemelheti a szervezetben a gyulladásos folyamatokat jelző fehérje (nagy érzékenységű C-reaktív protein) szintjét is, amely a közelgő infarktus és stroke egyik fontos jelzője lehet. A mostani kutatás azért hiánypótló, mert eddig kevés közvetlen adat állt rendelkezésre arról, hogy az ultra-feldolgozott élelmiszerek önmagukban mennyire növelik a szívbetegségek kockázatát.

A szakértők szerint az ultra-feldolgozott élelmiszerek elleni küzdelem hasonló kihívást jelenthet a közegészségügy számára, mint amilyen a dohányzás visszaszorítása volt a múlt században. Ahogy évtizedekig tartott, mire a társadalom elfogadta a dohányzás veszélyeit, úgy ezeknek az élelmiszereknek a visszaszorítása is időigényes folyamat lehet, bár egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy az ultra-feldolgozott ételek akár a cigarettánál is halálosabbak lehetnek.

A helyzetet nehezíti, hogy az élelmiszerpiacot hatalmas multinacionális vállalatok uralják, és sok ember számára az egészségesebb, friss alapanyagok nehezen elérhetők vagy túl drágák. A kutatók ezért hangsúlyozzák: nem elég az egyéni döntésekre hagyatkozni.

Olyan környezetet kell teremteni, ahol az egészséges választás a könnyebb és elérhetőbb opció mindenki számára.

Bár a tudományos közösség további vizsgálatokat sürget, az orvosok azt javasolják, hogy ne várjunk a végső bizonyítékokra.

A legfontosabb lépés, amit bárki megtehet az egészsége érdekében, az ultra-feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának tudatos csökkentése.

Érdemes kerülni a csomagolt, sok adalékanyagot tartalmazó terméket, és helyettük a friss, feldolgozatlan alapanyagokat választani. A szakemberek szerint a tudatosság az első és legfontosabb lépés a megelőzés felé – írja az Origo.