Egészség

Mikor válik a halogatás gyengeségből betegséggé

„Majd később megcsinálom”

Biztosan ismer néhány embert, akik példásan azonnal vagy legalábbis rövid időn belül elvégzik minden feladatukat. Talán Ön is ehhez a csodálatos kisebbséghez tartozik. Valószínűbb azonban, hogy Ön is azok nagy csoportjához tartozik, akik gyakran halogatják a feladataikat. A tudósok ezt halogatásnak nevezik – de mi is ez valójában? Emberi gyengeség, pszichés zavar?

Mikor válik a halogatás gyengeségből betegséggé
Az elintéznivalók halogatása nem biztos, hogy a legjobb módszer
Fotó: NorthFoto

A Coloradói Egyetem iker tanulmánya arra utal, hogy a halogatásra való erős hajlam a génekben rejlik. Egy egereken végzett tanulmány még a megfelelő génmutációt is megtalálta: ez dopaminhiányt okoz az agyban, és ezzel együtt alacsony motivációt. Ennek oka a dopamin nevű neurotranszmitter.

A halogatás, amelyet tréfásan „halogató-betegségnek” is neveznek, nem csak a kellemetlen feladatokra vonatkozik: a szabadúszók gyakran halogatják a számlák kiállítását, valamint az adóbevallás időben történő kitöltését, még akkor is, ha visszatérítésre számíthatnak.

A halogatás révén elkerüljük a frusztrációt

Heike Winter, a Goethe Egyetem Pszichológiai Intézetének munkatársa „a szabadság árnyékoldalának” nevezi azt a mindennapi rossz szokást, amellyel akkor kell megküzdenünk, ha nincs nyomás felülről (a főnök eredményt vár) vagy kívülről (az akció holnap már nem lesz elérhető). A pszichológus a Frankfurti Egyetem „Forschung Frankfurt” tudományos magazinjában nyilatkozott, számol be a focus.de.

A pszichológusok csak akkor beszélnek halogatásról, ha az elhalasztás lelki vagy fizikai hátrányt okoz. A halogatást önszabályozási zavarként definiálják. Az érintett személy nem képes rövid távon elviselni valami kellemetlen dolgot, hogy hosszú távon valami pozitívat érjen el.

A halogatás révén gyors jutalomhoz jut, és elkerüli a frusztrációt. Helyettesítő tevékenységek, mint például virágok öntözése, kávéfőzés vagy egy régi iskolatárs felhívása, segítik abban, hogy úgy érezze, értelmesen használta az idejét.

A halogatás mögött depresszió is rejthető

Aki azonban a halogató magatartásával folyamatosan elmulasztja a határidőket, és ezáltal szakmai vagy pénzügyi nehézségekbe kerül, pszichoterápiás tanácsadást vehet igénybe. Ezután kiderülhet, hogy a halogatás esetleg depresszió tünete-e, és valójában a betegség miatti cselekvésképtelenség.

A krónikus halogatás viszont depresszióhoz is vezethet: az állandó halogatás bűntudatot okoz, rontja az önértékelést, álmatlan éjszakákat okoz és félelmeket vált ki, amikor a befejezetlen feladatok halmaza egyre nagyobb lesz. Néhány érintett csak szakmai segítséggel tud kilépni ebből az ördögi körből.

A halogatás azt jelenti, hogy valaki fontos vagy kellemetlen feladatokat halogat, annak ellenére, hogy tudja, hogy ennek hátrányai vannak: például stressz, időnyomás vagy bosszúság. Jellemző, hogy helyette inkább könnyű, kellemes vagy jelentéktelen tevékenységeket végez. A kifejezés a latinból származik: a „procrastinare” a „pro” (előre) és a „cras” (holnap) szavakból áll, és szó szerint „holnapra halasztani” jelent. Már a latinban is negatív jelentése volt a szónak, ami felesleges, káros halogatást jelentett, és pontosan így használják ma is pszichológiai kontextusban.

Kapcsolódó írásaink