Egészség
„Magánügy” az oltás? Addig, amíg be nem jön az oviba
A járványok ott pattannak ki, ahol sok a kivétel és kevés az átoltottság
A vírusnak nincs Facebookja, nem olvassa a kommenteket, és nem érdekli a vélemény, csak a fertőzés lehetősége. Ha talál egy gyengén védett közösséget, úgy megy be, mintha meghívták volna.
A világ több országában látványosan nő az oltások alóli adminisztratív mentességek (felmentések) aránya. Azt tudjuk, hogy a védettség, a nyájimmunitás, nem a társadalom teljes lefedettségét érinti, akkor ott a fertőzések gyorsan megtalálják a réseket. A háttérben nem csak „hittételek” vannak, hanem nagyon is hétköznapi dolgok, bizalmi válság, fáradtság a járványévek után, adminisztratív könnyítés, vagy egyszerűen az a tévhit, hogy „velem úgysem történhet semmi”.
Az Egyesült Államokban a 2024–2025-ös tanévben az óvodásoknál az oltási mentességek aránya 3,6%-ra nőtt (előtte 3,3% volt), ami kb. 138 ezer gyereket jelent. Több államban az arány 5% fölé ment. Ráadásul az emelkedés nem egyenletes. A „lyukak” gyakran egy-egy közösségben koncentrálódnak és a járványok imádják a koncentrált lyukakat.
Ezt mutatja egy friss amerikai példa is. Dél-Karolinában egyes iskolákban 20% körüli védettségi arányról jelentettek, miközben a kanyaró-járvány több száz esetre nőtt. A szakértők emlékeztettek arra a tényre, hogy a kanyaró ellen a közösségi védelemhez kb. 95% kell, a két adag MMR-vakcina pedig nagyon magas védelmet nyújt.
És itt jön a fontos felismerés, miszerint nem az a kérdés, mi a nemzeti átlag, hanem hogy van-e olyan osztály, településrész, közösség, ahol a vírus „otthon érzi magát”.
Európa sem úszta meg, a kanyaró visszajött, mint egy rossz emlék
Aki azt gondolja, hogy ez „amerikai ügy”, az nézzen rá Európára. A WHO és az UNICEF szerint a WHO európai régiójában 2024-ben 127 350 kanyarós esetet jelentettek – ez több mint 25 éve a legmagasabb szám.
Az EU/EGT-ben az ECDC éves jelentése 2024-re 35 212 esetet ír, és külön kiemeli: a megbetegedések döntő része oltatlan vagy nem teljesen oltott emberekhez kötődik.
A kanyaró ráadásul a „tökéletes tesztvírus”: ha valahol védettségi rés van, azonnal megmutatja magát. Nem finomkodik.
Miért nőnek a mentességek? A válasz sokkal prózaibb, mint hinnénk
A nemzetközi összkép alapján három fő ok szokott összeadódni:
- „Pandémia-utózöngék”: sok helyen a Covid után csökkent a rutinoltások lendülete és a bizalom.
- Kényelmi spirál: ha könnyű halasztani, könnyű belőle kimaradni.
- Információs zaj: a közösségi média képes tíz másodperc alatt megingatni azt, amit egy orvos tíz perc alatt magyaráz meg.
És sokszor nem ideológia dönt, hanem egy vállrándítás: „ráérünk még”. Csak a vírus nem szeret várni.
Mikor lesz ebből közösségi kockázat?
A válasz nem drámai, hanem matematikai: amikor a védettség egy közösségen belül szétesik. Mert innentől a „magánügy” már mások életére is kihat:
- a csecsemőké, akit még nem lehet teljesen beoltani,
- az immunhiányos betegeké, akinél nem biztos, hogy kialakul a megfelelő védelem,
- a krónikus betegeké, akinél egy fertőzésből gyorsan kórház lesz.
A WHO külön figyelmeztet mindenkit, hogy a kanyaró esetszámai világszerte újra emelkednek, és a vírus pontosan az immunitási réseket használja ki.
Az oltás kérdéséből könnyű identitásvitát csinálni, de a valóság inkább olyan, mint a társasházi tűzlépcső. Nem azért van, mert minden nap ég a ház, hanem mert ha egyszer ég, akkor már késő okoskodni.
A „magánügy” addig magánügy, amíg egy közösségben elég ember védett ahhoz, hogy a vírus ne találjon fogást. Ha ez megbillen, a fertőzés nem fog demokratikusan szavazni, egyszerűen bemegy oda, ahol könnyebb dolga van.
(A cikk tájékoztató jellegű. Egészségügyi döntésekben egyeztessen háziorvosával/gyermekorvosával)
