Szívroham a vajtól?

A telített zsírok évtizedek óta gyanú alatt állnak, hogy károsítják a szívet. Alig van olyan táplálkozási téma, amelyet ennyire leegyszerűsítettek volna: aki vajat eszik, állítólag veszélyezteti az ereit. Aki lemond róla, automatikusan egészségesebben él. Ez a logika sokáig megjelenik ajánlásokban, jelentésekben és a mindennapi életben. De ez nem elég. Új értékelések azt mutatják, hogy a táplálkozás és a szív egészségének összefüggése sokkal bonyolultabb – és nagymértékben függ az egyéni kockázattól.

A kevesebb telített zsír mérhetően csökkenti a koleszterinszintet. Azonban évekig ez a hatás egészséges embereknél nem jár észrevehető következményekkel a szívroham, a stroke vagy a várható élettartam tekintetében. Erre utal egy nagyszabású elemzés, amelyet a Torontói Egyetem, a McMaster Egyetem, a Texas A&M Egyetem és más intézmények kutatói végeztek, akik összesen 66 337 résztvevővel végzett tanulmányok adatait értékelték - írja a focus.de.

Mikor növelik a telített zsírok a szívroham kockázatát?

Az új értékelés legalább két éven át végzett randomizált táplálkozási tanulmányok szisztematikus elemzésén alapul. Az elemzés olyan táplálkozási beavatkozásokat vizsgált, amelyek során a telített zsírsavak arányát célzottan csökkentették vagy más zsírtípusokkal helyettesítették.

A gyakorlatban ez alacsonyabb telített zsírbevitel és magasabb telítetlen zsírsavak aránya jelentette, elsősorban növényi forrásokból. A tanulmányok több éven át rögzítették a klinikai végpontokat, mint például a szívrohamok, a stroke-ok és a halálesetek. A középpontban tehát nem az egyes élelmiszerek álltak, hanem a különböző zsírtípusok egészségügyi hatásai.

Az eredmények meglehetősen visszafogottak: az ismert szív- és érrendszeri betegségben nem szenvedő emberek esetében a telített zsírok csökkentése alig hoz előnyöket. Körülbelül öt éves időszak alatt sem a szívrohamok, sem a stroke-ok, sem a halálesetek száma nem csökken mérhető módon. Az LDL-koleszterinszint ugyan csökken, de ez a hatás klinikailag következmények nélkül marad.

A haszon csak a magas kockázatú embereknél jelentkezik

Más a helyzet a magas kardiovaszkuláris kockázatú embereknél. Ide tartoznak a szívrohamot elszenvedett, cukorbeteg, erősen emelkedett koleszterinszintű vagy több kockázati tényezővel egyidejűleg rendelkező emberek. Ebben a csoportban a célzott étrendváltás hatása sokkal erősebb.

A telített zsírok csökkentésével elsősorban a nem halálos szívrohamok kockázata csökken. A magas kardiovaszkuláris kockázatú embereknél öt éven belül 1000 érintett személyenként körülbelül 20 nem halálos szívroham elkerülhető, ha a telített zsírsavakat célzottan többszörösen telítetlen zsírsavakra cserélik. A súlyos szív- és érrendszeri események is ritkábban fordulnak elő. Egészséges, nem fokozott kockázatú emberek esetében azonban a hatás minimális marad.

Miért fontosabb a helyettesítés, mint a puszta lemondás

Az elemzés egyik döntő pontja a váltás módja. Nem minden zsírszegény étrend hoz hasznot. Az a fontos, hogy mivel helyettesítik a telített zsírokat.

Különösen kedvező hatása van a többszörösen telítetlen zsírsavakra való átállásnak. Ezek főként növényi olajokban, diófélékben és magvakban találhatók. Ha viszont a telített zsírokat erősen feldolgozott szénhidrátokkal helyettesítik, akkor nincs hatása.

A vaj sok telített zsírt tartalmaz

A vaj körülbelül 80 százalékban zsírt tartalmaz. Ennek körülbelül 50-55 százaléka telített zsírsav. Már egy 10 grammos adag vaj is körülbelül 4 gramm telített zsírt tartalmaz. Ezek a zsírsavak emelik a vér LDL-koleszterinszintjét, amely a szív- és érrendszeri betegségek központi kockázati tényezőjének számít.

A vaj egészségügyi hatása szempontjából elsősorban a mindennapi fogyasztás mennyisége számít. Egészséges embereknél a rendszeres kis adagok hosszú távon általában nem járnak mérhető következményekkel.

A vaj akkor válik relevánssá, ha már szív- és érrendszeri betegségek vagy több kockázati tényező is fennáll – különösen akkor, ha tartósan a zsírbevitel nagy részét teszi ki, és nem egészül ki kedvezőbb zsírforrásokkal.

Röviden összefoglalva:

• A kevesebb telített zsír ugyan csökkenti az LDL-koleszterinszintet, de egészséges embereknél több éven át sem a szívrohamok, sem a stroke, sem a halálozás aránya nem csökken mérhető módon.
• A nyilvánvaló előny csak a magas kardiovaszkuláris kockázatú embereknél mutatkozik meg: ha a telített zsírok egy részét célzottan többszörösen telítetlen zsírokkal helyettesítik, öt éven belül 1000 érintett személyenként körülbelül 20 nem halálos szívroham elkerülhető.
• A döntő nem a zsír elhagyása, hanem a helyettesítése: a növényi olajok, diófélék és magvak kedvező hatással vannak, míg a feldolgozott szénhidrátokkal való helyettesítés alig nyújt védelmet.