Hatalmas fordulat jöhet a fogászatban

A cél nem kevesebb, mint az, hogy a szervezetünket rávegyék az elvesztett fogak újranövesztésére. A humán kísérletek már elindultak, és ha minden a tervek szerint halad, az évtized végére már a patikákban lehet a szer.

Az emberi test lenyűgöző regenerációs képességekkel rendelkezik. Ha eltörjük egy csontunkat, az a gipsz alatt szépen összeforr – köszönhetően annak a kalciumból, ásványi anyagokból és kollagénből álló 206 darabos vázrendszernek, amely minket tart. Van azonban egy kivétel: a fogunk. Bár a fogzománc az emberi test legkeményebb anyaga, ha egyszer megsérül vagy kiesik a fog, az magától soha többé nem nő vissza. Legalábbis eddig így tudtuk. Egy japán kutatócsoport azonban most átírhatja a biológia tankönyveket - olvasható a Popular Mechanics cikkében, számol be az origo.hu.

Hogyan működik a készülő fognövesztő csodaszer?

A kutatás szíve-lelke egy speciális antitest, amely egy első látásra bonyolultnak tűnő, de valójában egyszerű elven működő folyamatot befolyásol. A tudósok évekig vizsgáltak egy USAG-1 nevű gént.

Rájöttek, hogy ez a gén lényegében egy „fék”, ami megakadályozza a fogak növekedését.

A Kiotói Egyetem kutatói 2021-ben kifejlesztettek egy úgynevezett monoklonális antitestet. A monoklonális antitesteket leggyakrabban a rákkutatásban használják: ezek olyan laboratóriumban előállított fehérjék, amelyek „célkövető rakétaként” képesek megtalálni és blokkolni egy-egy konkrét molekulát a szervezetben.

Jelen esetben ez a gyógyszer kiiktatja a fog növekedését gátló fehérjét (a USAG-1-et), így szabad utat enged egy másik, építő jellegű fehérjének (a BMP-nek), ami beindítja a fogképződést.

Vadászgörényektől az emberekig

A módszer állatkísérletekben már bizonyított: egereknél és vadászgörényeknél is sikerült fogakat visszanöveszteni. A görények kiválasztása nem volt véletlen: ezek „difiodont” állatok, ami azt jelenti, hogy az emberhez hasonlóan váltják a fogaikat (van tejfoguk és maradó foguk is), így a náluk elért eredmények biztatóak az emberi alkalmazásra nézve is.

A nagy kérdés persze az volt, működik-e mindez nálunk is. Ennek kiderítésére 2024 szeptemberében már megkezdődtek a humán klinikai vizsgálatok.

Kik kapják meg először?

A 11 hónapos első fázisban a biztonságosság a fő szempont. A kísérletben:

• 30 férfi vesz részt,
• akik 30 és 64 év közöttiek,
• és legalább egy foguk hiányzik.

A gyógyszert intravénásan (infúzióban) kapják meg. Jó hír, hogy az állatkísérletek során semmilyen mellékhatást nem tapasztaltak.

Mikor mehetünk a patikába új fogért?

Katsu Takahashi, az oszakai Kitano Kórház fogászati vezetője nagyon optimista. Bár jelenleg még nincs olyan kezelés, ami végleges gyógyírt nyújtana a fogvesztésre, a kutatók érzik a hatalmas társadalmi elvárást.

Ha a mostani tesztek sikeresek, a következő lépésben 2 és 7 év közötti gyermekeken próbálják ki a kezelést, akik veleszületett foghiányban szenvednek. A végső cél azonban nemcsak a genetikai rendellenességek kezelése. Takahashi reményei szerint 2030-ra a gyógyszer bárki számára elérhetővé válhat, aki baleset vagy szuvasodás miatt vesztette el a fogát, végleg feleslegessé téve a kivehető fogsorokat és a drága implantátumokat.