Melyik a jobb, egy hosszú séta vagy több rövid?

Egy nagy kohort tanulmány eredményei szerint jobb egy hosszú sétát tenni, mint több rövidebb szakaszra bontani a sétát, különösen a szív egészségét és a halálozási kockázatot tekintve.

Az Annals of Internal Medicine folyóiratban publikáló kutatók szerint: „Bár a fizikai aktivitásra vonatkozó ajánlások egyre inkább figyelembe veszik a napi lépésszámot, továbbra sem világos, hogy a lépések felhalmozódásának mintázata – rövid vagy hosszabb, folyamatos szakaszok – befolyásolja-e a halálozást és a szív- és érrendszeri betegségeket (CVD) a nem optimálisan aktív populációk körében.”

Ennek kiderítésére a kutatók átvizsgálták a UK Biobank adatait, összehasonlítva a tevékenység hosszát az összes okból bekövetkező halálozással és a szív- és érrendszeri problémákkal.

A résztvevőket csak akkor vették figyelembe, ha átlagosan napi 8000 lépésnél kevesebbet tettek meg, és a tanulmány kezdetén sem szív- és érrendszeri betegségben, sem rákban nem szenvedtek. Végül összesen 33 560, átlagosan 62 éves ember vett részt a vizsgálatban, akiket négy csoportba soroltak aszerint, hogy az aktivitásuk általában milyen hosszú vagy rövid volt, 5 perc alatti és 15 perc feletti időtartamok között.

A résztvevőket ezután ismét felosztották. Ezúttal egy ülő életmódot folytató csoportra (kevesebb mint 5000 lépés naponta) és egy kevésbé ülő életmódot folytató csoportra (5000 és 7999 lépés között naponta).

A tanulmány során 735 haláleset és 3119 szív- és érrendszeri esemény történt. Mindkettő pozitív korrelációt mutatott az alacsonyabb aktivitási rohamokkal, a résztvevők közül azok, akik átlagosan 5 percnél rövidebb rohamokat jelentettek, a legmagasabb kockázatnak voltak kitéve – 4,36% az összes okból bekövetkező halálozás kockázata és 13,03% a szív- és érrendszeri esemény kockázata egy közel 10 éves időszak alatt. Ezzel szemben azok, akik 15 perc vagy annál hosszabb ideig tartó rohamokban sétáltak, a legalacsonyabb kockázatot mutatták – 0,8% az összes okból származó halálozás kockázata és 4,39% a kardiovaszkuláris esemény kockázata ugyanazon időszak alatt.

A közepes hosszúságú szakaszok valahol a kettő között helyezkedtek el: az 5-10 perces aktivitás 1,83%-os halálozási kockázattal és 11,09%-os kardiovaszkuláris esemény kockázattal járt. Eközben a 10-15 perces aktivitás 0,84%-os halálozási kockázattal és 7,71%-os kardiovaszkuláris esemény kockázattal járt.

Bár olyan tényezőket is figyelembe vettek, mint az életkor, az alkoholfogyasztás és a BMI, fontos megemlíteni, hogy a korreláció nem jelenti az ok-okozati összefüggést – más tényezők is szerepet játszhatnak itt. Például lehetséges, hogy egyes résztvevők rövidebb sétaideje egy olyan alapvető egészségügyi problémához kapcsolódik, amelyet a tanulmány nem azonosított, vagy hogy azok, akik hosszabb ideig sétálnak, nagyobb valószínűséggel végeznek izom erősítő tevékenységeket és más, a szív egészségére jótékony hatással bíró gyakorlatokat. Szintén érdemes megjegyezni, hogy a gyaloglás időtartamát a tanulmány legelején, „egyszeri” eseményként mérték, így a követésig bekövetkezett viselkedésbeli változások nem kerültek figyelembevételre.

A kutatók szerint azonban az eredmények rávilágítanak a hosszabb ideig tartó gyaloglás fontosságára, különösen azok számára, akik ülő életmódot folytatnak. Valóban, a hatás különösen észrevehető volt azoknál az egyéneknél, akik naponta összességében kevesebbet sétáltak (azaz a 5000 lépésnél kevesebbet) - írja az IFLScience.

Ez nem az első kutatás, amely összefüggésbe hozza a lépésszámot az egészséggel, bár a gyakran hangoztatott napi 10 000 lépéses cél meglehetősen önkényes, és egyes tanulmányok szerint 7000 lenne az új ideális érték.

Valójában a 10 000 lépés soha nem volt az orvosok tanácsa. Inkább egy nagyon kapitalista fordulat eredménye, egy japán lépésszámláló-gyártó cég ajánlása – termékük, a „Manpo-Kei” jelentése „10 000 lépésmérő”.