Egészség

A mozgatóidegek halálos, máig gyógyíthatatlan betegsége

Nincs ismert gyógymód és a betegség évek alatt halálhoz vezet

Az ALS (Amyotrophiás lateralsclerosis) egy progresszív, neurodegeneratív betegség, amely elsősorban a mozgatóidegsejteket (motoros neuronokat) támadja meg az agyban és a gerincvelőben.

A mozgatóidegek halálos, máig gyógyíthatatlan betegsége
A tudat végig tiszta marad, ami a betegség egyik legnehezebb része az ALS betegsében szenvedőknél
Fotó: AI által generált grafikai illusztráció

ALS (Amyotrophiás lateralsclerosis) – A mozgatóidegek halálos, máig gyógyíthatatlan betegsége

Mi az ALS?

Az ALS (Amyotrophiás lateralsclerosis) egy progresszív, neurodegeneratív betegség, amely elsősorban a mozgatóidegsejteket (motoros neuronokat) támadja meg az agyban és a gerincvelőben.
Ahogy ezek a sejtek elpusztulnak:

  • az izmok elsorvadnak,
  • a mozgásképesség fokozatosan megszűnik,
  • végül a légzés is leáll.

Nincs ismert gyógymód, és a betegség évek alatt halálhoz vezet.

A kór felfedezése

  • 1874-ben Jean-Martin Charcot, a modern neurológia atyja írta le először részletesen a betegséget.
  • Tőle ered a név:
    • amyotrophia = izomsorvadás
    • lateralsclerosis = a gerincvelő oldalsó kötegeinek hegesedése
  • Charcot munkássága tette egyértelművé, hogy a tüneteket az idegsejtek pusztulása okozza, nem pedig izomeredetű probléma.

Mi okozza?

Az ok még ma sem teljesen ismert, de több tényező szerepet játszhat:

Genetikai okok

  • Az esetek 5–10%-a örökletes (familiáris ALS).
  • A legismertebb mutációk: SOD1, C9orf72, TARDBP, FUS.

Sporadikus forma

  • Az esetek 90–95%-a nem örökletes.
  • Valószínűleg több tényező együttese (környezeti, immunológiai, sejtkárosodások).

Lehetséges rizikófaktorok

  • toxikus anyagok,
  • vírusfertőzések,
  • intenzív sportpálya (pl. amerikai futballisták körében magasabb előfordulás),
  • korábbi fejsérülések.

De egyik sem bizonyított teljesen.

Tünetek

Az ALS többféleképpen indulhat, attól függően, melyik mozgásterület érintett először.

Kezdeti tünetek

  • kézgyengeség (gombolás, írás, tárgyfogás nehéz)
  • lábgyengeség, botladozás
  • izomrángások (fasciculatio)
  • izommerevség (spaszticitás)
  • görcsök
  • beszédromlás kezdete

A tünetek fokozatosan, de gyorsan súlyosbodnak.

Középső fázis tünetei

Ahogy egyre több motoros neuron pusztul:

  • kéz- és lábmozgások súlyos romlása
  • izomfogyás, izomsorvadás
  • artikulációs nehézségek, beszéd érthetetlenné válhat
  • nyelési nehézség
  • gyakori fulladásérzés
  • görcsök, izommerevség
  • légzőizmok gyengülése

A betegek ekkor már segítségre szorulnak mindennapi tevékenységekben.

Végstádium tünetei

  • teljes mozgásképtelenség (tetraplegia)
  • súlyos légzési elégtelenség
  • beszédképtelenség
  • táplálkozás csak szondával
  • végül a légzőizmok bénulása okozza a halált

A tudat végig tiszta marad, ami a betegség egyik legnehezebb része.

A betegség időbeni lefolyása

Fázis

Időtartam

Jellemzők

Lappangási idő

hónapok–évek

Tünetmentes idegkárosodás

Kezdeti szakasz

1–2 év

Enyhe izomgyengeség, rángás

Középső szakasz

2–4 év

Izomsorvadás, beszéd- és nyelési zavarok, mozgáskorlátozottság

Végstádium

3–5. év között

Légzési elégtelenség, teljes bénulás

Átlagos túlélési idő

3–5 év, ritkán 10+ év

Ritka kivételek: pl. Stephen Hawking 50+ évig élt ALS-sel

Diagnózis

Nincs egyetlen konkrét teszt, a diagnózis kizárásos alapon történik:

  • EMG (elektromiográfia)
  • ENG
  • MRI (más betegségek kizárására)
  • Vér- és liquorvizsgálatok
  • Genetikai teszt (fiatal vagy öröklődő eseteknél)

Kezelés és életkilátások

Jelenleg nincs gyógymód, de léteznek lassító kezelések:

  • Riluzol – meghosszabbítja a túlélést néhány hónappal
  • Edaravone – lassíthatja a romlást
  • légzéstámogatás (BiPAP)
  • táplálási szondák
  • fizioterápia, logopédia
  • kommunikációs eszközök (pl. szemkövető rendszerek)

Az ellátás célja: az életminőség fenntartása és a tünetek enyhítése.

Összegzés

Az ALS az egyik legpusztítóbb, gyorsan romló idegrendszeri betegség:

  • okát nem ismerjük teljesen,
  • nem gyógyítható,
  • az izmok fokozatos lebomlásához és légzésleálláshoz vezet,
  • miközben az értelem érintetlen marad.

A kutatás intenzíven zajlik génterápiák, őssejtkezelések és új gyógyszerek vannak kísérleti stádiumban, de áttörés még nem született.

néhány ismert ember, akinél ALS-t (Amyotrophiás lateralsclerosis) diagnosztizáltak közülük többen nyilvánosan is vállalták a betegséget, és sokat tettek az ALS ismertségéért:

1. Stephen Hawking – elméleti fizikus, kozmológus

  • Diagnózis: 1963, 21 évesen
  • Orvosai 2–5 évet jósoltak neki, de több mint 50 évig élt ALS-sel
  • Ez példátlan túlélés az ALS történetében
  • Kommunikációs eszközökkel dolgozott, írt, előadott
  • A „The Theory of Everything” (2014) című film az életét mutatja be

2. Jason Becker – amerikai gitáros, zeneszerző

  • Diagnózis: 1990-ben, 20 évesen, karrierje csúcsán
  • Elvesztette beszéd- és mozgásképességét, de szemmozgással komponál zenét
  • Az ő története példája az ALS-sel élő kreatív életnek
  • Film: „Jason Becker: Not Dead Yet”

3. Steve Gleason – amerikai futballjátékos (NFL, New Orleans Saints)

  • Diagnózis: 2011-ben
  • ALS után megalapította a Team Gleason Foundation-t
  • Kampányolt a betegek életminőségének javításáért és kommunikációs technológiákért
  • Róla készült dokumentumfilm: „Gleason” (2016)

4. Lou Gehrig – amerikai baseball-legenda

  • Diagnózis: 1939-ben, miatta vált az ALS köznyelvi neve:
    „Lou Gehrig’s disease” (főleg az USA-ban)
  • Visszavonulása után mondta el híres beszédét:

„Today, I consider myself the luckiest man on the face of the Earth.”

  • 2 évvel később meghalt

5. O.J. Brigance – amerikai futballista (NFL, Baltimore Ravens)

  • Diagnózis: 2007-ben
  • Azóta is aktív, kerekesszékből dolgozik a csapatnál
  • Brigance Brigade Foundation – ALS-támogatási alapítvány

6. Charles Mingus – világhírű dzsesszbőgős, zeneszerző

  • Az 1970-es években diagnosztizálták ALS-sel
  • Életének utolsó éveiben már nem tudott játszani, de még komponált
  • 1979-ben halt meg

7. David Niven – brit színész, Oscar-díjas

  • Ismerős lehet a Rózsaszín Párduc filmekből vagy a Kleopátra című filmből
  • ALS-ben halt meg 1983-ban
  • Utolsó éveiben a beszédét is elvesztette

8. Mao Kobayashi – japán híradós, színésznő

  • Bár nem ALS-t diagnosztizáltak nála (hanem rákot), sokan összehasonlították az ő harcát a leépüléssel az ALS-sel élők küzdelmével – blogja világszerte inspirációt adott

Összegzés

Az ALS nem válogat: tudósokat, művészeket, sportolókat, színészeket egyaránt érinthet.
Sokan közülük nemcsak hogy szembenéztek a betegséggel, hanem aktívan küzdöttek is az ALS-tudatosságért, és támogatták a kutatást.

Kapcsolódó írásaink