Egészség

A memória pusztítója, a 21. század egyik legrettegettebb betegsége

Az Alzheimer-kór lassan, de folyamatosan romlik

Az Alzheimer-kór nem kímél sem művészt, sem tudóst, sem politikust. Sokan közülük méltósággal és bátorsággal vállalták a betegséget, segítve ezzel a társadalmi tudatosság növelését.

Ezek az emberek nem csak elvesztek az emlékeikben példát mutattak a méltóságteljes küzdelemre.

A memória pusztítója, a 21. század egyik legrettegettebb betegsége
Az Alzheimer-kór nem kímél sem művészt, sem tudóst, sem politikust (képünk illusztráció)
Fotó: NorthFoto

Mi az Alzheimer-kór?

Az Alzheimer-kór egy progresszív, gyógyíthatatlan neurodegeneratív betegség, amely fokozatosan pusztítja el az agy idegsejtjeit elsősorban:

  • a memóriát,
  • a gondolkodást,
  • és végül az önálló életvitel képességét.

Ez a leggyakoribb demenciát okozó betegség: a demenciás esetek kb. 60–70%-áért felelős világszerte.

Ki volt Alois Alzheimer?

  • 1906. november 3.: Dr. Alois Alzheimer, német pszichiáter és neurológus egy különös esetről számolt be Münchenben:
    egy 51 éves nő, Auguste Deter furcsa viselkedési zavarokkal, memóriavesztéssel, zavartsággal került be, majd halála után Alzheimer az agyát megvizsgálta.

A boncolás során felfedezte:

  • az agyban plakkokat (amiloid-fehérje lerakódásokat)
  • és neurofibrilláris gubancokat (tau-fehérje csomók)

Ez volt az első tudományos leírás arról, amit ma Alzheimer-kórként ismerünk.

Mi okozza?

A pontos ok még nem teljesen ismert, de a tudományos konszenzus szerint két fő tényező játszik szerepet:

1. Amiloid plakkok

  • Kóros fehérjehalmozódás az agysejtek között
  • Elpusztítják az idegsejtek közti kommunikációt

2. Tau fehérje gubancok

  • Az idegsejteken belül alakulnak ki
  • Megakadályozzák a sejten belüli tápanyagszállítást
  • Az idegsejt végül elhal

További rizikótényezők:

  • életkor (65 év felett ugrásszerűen nő a kockázat)
  • genetikai hajlam (pl. APOE-e4 gén)
  • agysérülés, krónikus gyulladás, érrendszeri problémák
  • életmódbeli tényezők (elhízás, dohányzás, izoláció)

Tünetek – Hogyan ismerhető fel?

Az Alzheimer-kór tünetei fokozatosan jelentkeznek és súlyosbodnak:

Korai stádium:

  • Rövid távú memóriazavar (pl. ismétlődő kérdések, tárgyak elfelejtése)
  • Idő- és térbeli tájékozódási zavar
  • Nehézség a szavak megtalálásában
  • Ingerlékenység, enyhe személyiségváltozás

Középső stádium:

  • Napi tevékenységek elvégzésének nehézsége (főzés, öltözködés)
  • Fokozódó memória- és gondolkodási zavar
  • Téveszmék, paranoia
  • Rossz ítélőképesség
  • Eltévedés ismerős környezetben is
  • Beszédproblémák, zavaros mondatok
  • Érzelmi labilitás, dühkitörések

Késői stádium:

  • Teljes gondoskodási igény
  • Elvesztett kommunikációs képesség
  • Felismerés hiánya (saját családtagok sem ismerősek)
  • Fekvés, étkezés, vizelet- és székletürítés segítése szükséges
  • Gyakori fertőzések (pl. tüdőgyulladás) – ezek gyakori halálokok

A betegség időbeni lefutása

Az Alzheimer-kór lassan, de folyamatosan romlik.

Szakasz

Időtartam (átlagosan)

Jellemzők

Preklinikai fázis

akár 10–20 év

Az agy már károsodik, de még nincsenek tünetek

Korai Alzheimer

2–4 év

Enyhe memóriazavarok, mindennapi élet nehezül

Középső stádium

3–5 év

Jelentős memória- és funkcióvesztés, ápolás szükséges

Súlyos Alzheimer

1–3 év

Teljes függőség, mozgásképtelenség, halálos szövődmények

Átlagos túlélés a diagnózis után:
8–10 év (széles eltérés lehet: 3–20 év)

Diagnózis

Nincs 100%-os, élő embernél végzett vizsgálat, amely biztosan kimondaná az Alzheimer-kórt, de kombinált módszerek segítik:

  • Neurológiai vizsgálat
  • Kognitív tesztek (MMSE, MoCA)
  • MRI / CT / PET – agyi zsugorodás, plakkok láthatósága
  • Liquorvizsgálat (gerincvíz) – tau és amiloid biomarkerek
  • Genetikai tesztek – ritkán (pl. fiatal korban, családi halmozódás esetén)

Kezelés és terápia

Nincs gyógymód, de van tüneti kezelés:

  • Donepezil, rivastigmin, galantamin – acetilkolin lebontásának gátlása (memóriajavítás)
  • Memantin – idegsejt-védelem glutamátgátláson keresztül
  • Újabb gyógyszerek (pl. aducanumab, lecanemab) próbálják eltávolítani az amiloid plakkokat, de ezek hatása vitatott, és nem gyógyítanak.

Támogató kezelések:

  • kognitív tréning
  • fizikoterápia
  • zene- és művészetterápia
  • családi támogatás, otthonápolás

Az Alzheimer-kór egy lassan, de kíméletlenül pusztító betegség, amely az ember identitását, emlékeit és személyiségét törli el. Bár a tudomány sokat haladt előre a felismerésben és lassításban, a gyógyítás még várat magára.

„Az Alzheimer nem csak emlékeket vesz el elragadja az embert önmagától.”
Ismeretlen családtag

Néhány ismert ember, akinél Alzheimer-kór-t diagnosztizáltak és akik vagy nyilvánosan vállalták betegségüket, vagy haláluk után derült fény a diagnózisra:

1. Glen Campbell – amerikai countryénekes, gitáros

  • Diagnózis: 2011
  • Nyíltan vállalta, turnéra indult, dokumentumfilm is készült róla (I’ll Be Me).
  • 2017-ben hunyt el Alzheimer-kór következtében.
  • Zenéje és őszintesége sokat tett a betegség ismertségéért.

2.Gene Wilder – színész (Willy Wonka, Fiatal Frankenstein)

  • Halála után derült ki, hogy Alzheimer-kórban szenvedett.
  • 2016-ban halt meg, családja tudatosan tartotta titokban, hogy ne árnyékolja be életművét.
  • Az utolsó időszakig derűs, szeretetteljes maradt.

3. Maurice Ravel – francia zeneszerző (Bolero)

  • Halálát hivatalosan nem Alzheimer-kórnak tulajdonították (1937), de a tünetei nagyon hasonlítottak:
    • memóriazavar, beszédzavar, mozgásproblémák.
  • Az orvostörténet utólag gyakran az Alzheimer egyik korai, még nem ismert eseteinek tartja.

4. Iris Murdoch – brit írónő, filozófus

  • A 90-es években diagnosztizálták Alzheimerrel.
  • Utolsó regénye, a Jackson's Dilemma már tükrözi gondolkodásának változását.
  • Életéről készült film: Iris (2001, főszerepben Judi Dench)

5. Charlton Heston – Oscar-díjas amerikai színész (Ben-Hur)

  • 2002-ben hozta nyilvánosságra Alzheimer-diagnózisát.
  • Haláláig (2008) visszavonultan élt.

6. Perry Como – amerikai énekes, televíziós személyiség

  • Alzheimer-kórban szenvedett a halála előtt.
  • 2001-ben hunyt el, utolsó éveit családja ápolása mellett töltötte.

7. Malcolm Young – az AC/DC alapító gitárosa

  • Alzheimer miatt vonult vissza a zenéléstől.
  • 2017-ben halt meg, zenekara „örök testvérként” emlékezett rá.
  • A betegség 61 éves korában kezdődött – viszonylag fiatalon.

8. Estelle Getty – színésznő (Golden Girls)

  • Az Alzheimer egy ritkább formájával küzdött (Lewy-testes demencia).
  • 2008-ban halt meg, hosszú betegség után.

9. Ronald Reagan – az USA 40. elnöke

  • 1994-ben hozta nyilvánosságra, hogy Alzheimer-kórral küzd.
  • Nyílt levelet írt a népnek:

„Új utazásra indulok – az életem alkonyán…”

  • 2004-ben halt meg, Alzheimer következményeként.

10. Aaron Neville – amerikai soulénekes

  • Nem hivatalosan megerősített, de 2021-ben nyilvánosan beszélt arról, hogy memóriaproblémái miatt visszavonul.
  • Sokan úgy vélik, korai Alzheimer lehet az ok, bár ő maga nem nevezte meg pontosan.

Kapcsolódó írásaink