Egészség
Új fegyver a rák ellen: A kutatók újraprogramozzák a "tüsszentő sejteket"
A daganat növekedése lassult
A sejtek, amelyek egyébként szénanáthát okoznak, a jövőben a rákot is támadhatják: kínai kutatók úgy programozták át az úgynevezett hízósejteket, hogy azok
- megtalálják a daganatokat,
- hatásos anyagokat bocsátanak ki, és
- megerősítik az immunrendszert.
A módszer egy olyan mechanizmust használ, amelyet sok allergiás ember ismer a mindennapi életből – a test túlreagálását az egyébként ártalmatlan anyagokra. A kutatók ezt a túlreagálást használják fel a rák kezelésére. Az eredmények egy aktuális tanulmányból származnak, amelyet a Cell szakfolyóiratban tettek közzé.
A hízósejtek a velünk született immunrendszer részét képezik. Villámgyorsan reagálnak a feltételezett veszélyekre. Ha pollen, por vagy földimogyoró kerül a közelébe, gyulladásos hírvivő anyagokat bocsátanak ki. Ez tüsszentéshez, viszketéshez vagy duzzanatokhoz vezet. Milliók számára ez a mindennapi életben korlátozásokat jelent. A tudósok számára azonban ez az erős reakció kutatásuk kiindulópontjává vált.
Az allergiák célzott felhasználása a rák elleni küzdelemben – és átirányítása
A csapat azt a kérdést vizsgálta, hogy a tumorok hasonlóan jelölhetők-e, mint az allergének. Az ötlet: ha a hízósejtek a rákot „veszélyként” ismerik fel, akkor célzottan oda vándorolhatnak. Pontosan ez sikerült. A tudósok speciális IgE-antitestekkel látták el a hízósejteket. Ezek az antitestek általában allergéneket kötnek meg. A tanulmányban úgy választották ki őket, hogy felismerjék a tumorsejtek tipikus jellemzőit.
Így a hízósejtek a tumoros szövetben gyűltek össze. Ott több feladatot is ellátottak. A hatóanyagokat közvetlenül a rákhoz szállították. Ugyanakkor gyulladásos jeleket bocsátottak ki, amelyek megváltoztatták a tumor környezetét. Ezáltal a rák más immunsejtek számára könnyebben támadhatóvá vált.
A hízósejtek kettős hatást fejtenek ki – szállítóként és erősítőként
„Megpróbáltuk a daganatokat specifikus allergénekké alakítani, hogy aktiváljuk a hízósejteket és kiváltsuk a megfelelő immunválaszt” – mondja a tanulmány szerzője, Yu Jicheng a Zhejiang Egyetemről a „South China Morning Post” szerint. A hízósejtek a daganatba érkezésük után gyulladásos anyagokat bocsátanak ki. Ezek további védekező sejteket vonzanak, elsősorban az úgynevezett CD8-T-sejteket. Ezek a sejtek hatékonyan elpusztíthatják a rákos sejteket.
Yu így írja le a hatást: „A hízósejtek nem csak gyógyszerek szállítóplatformjai, hanem egyúttal erősítik az immunreakciót is.” Amikor a vírusok elpusztítják a tumorsejteket, új tumorjellemzők szabadulnak fel. A hízósejtek gondoskodnak arról, hogy az immunrendszer felvegye ezeket a jeleket és fokozottabban reagáljon. A vírus- és immunterápia így egymásra hat.
Állatkísérletekben egyértelmű hatás mutatkozott: egérmodellekben, amelyek bőrrákkal, tüdőáttétekkel és emlőrákkal rendelkeztek, a tumor növekedése jelentősen lelassult. Ezenkívül a betegség terjedése is lelassult. A visszaesések is ritkábban fordultak elő.
Tumortípusokhoz igazítható
A tanulmány egy további lépése különösen fontos. A kutatók a rendszert betegekhez hasonló tumoros modelleken is tesztelték. Ezek olyan tumorok voltak, amelyek a bizonyos mellrákfajtáknál előforduló, ismert HER2-jellemzővel rendelkeztek. Emberi hízósejteket megfelelő IgE-antitestekkel láttak el, és vírusokkal töltöttek meg.
Az eredmény: a hízósejtek behatoltak a tumorba. Ott a T-sejtek aktivitása jelentősen megnőtt. Ugyanakkor a tumorok zsugorodtak. A kutatók szerint ez arra utal, hogy a módszer egyedi tumorokhoz is alkalmazható. A rák típusától függően más antitestek is választhatók.
A rendszer emellett rugalmas is. A tanulmány szerint a hízósejtek nem csak vírusokkal tölthetők meg. Kis hatóanyagok, fehérjék, mRNS vagy nanorészecskék is szóba jöhetnek. Így a gyógyszerek helyileg felszabadulhatnak, anélkül, hogy az egész testet terhelnék.
Remény, de még nem alkalmazzák emberen
Ennek ellenére még hosszú az út a klinikai alkalmazásig. Az eredmények állatkísérletekből és betegekhez közeli laboratóriumi tesztekből származnak. Klinikai vizsgálatok emberen még nem történtek. A kutatók saját állításaik szerint tovább fejlesztik a módszert, és kombinálják a meglévő immunterápiákkal.
