Idegtudós: „Fontos, hogy unatkozzunk”

A spanyol idegtudós, Liset Menéndez de la Prida a madridi Cajal Intézetben kutatja, hogyan alakít ki az agy emlékeket, hogyan érzékeli az időt és hogyan teremt orientációt. A spanyol napilap, az El País interjújában az agyat „az univerzum leghatalmasabb szervének” nevezi – egy olyan rendszernek, amely lehetővé teszi a kultúrát, de ugyanakkor hajlamos a túlterhelésre.

Hogyan keletkeznek az emlékek – és miért változnak folyamatosan

Az „El País” szerint a kutató elmagyarázza, hogy az emberek rendelkeznek egy biológiai navigációs rendszerrel, amely összekapcsolja a helyeket, élményeket és időbeli sorrendeket. Az emlékek soha nem pontos másolatok, hanem rekonstruáltak és az érzelmek által formálhatók. Pontosan ezért tűnhetnek a visszatekintve ismerős események torzítottnak.

Az interjú egyik központi pontja a modern életmód hatása. A folyamatos ingerek – például a közösségi média, az információáradat vagy a mesterségesen előidézett dopamin-löketek – növelik az idegrendszer terhelését. Szó szerint így fogalmaz: „Nem normális, hogy folyamatosan az örömöt keressük; fontos, hogy unatkozzunk is.” Csak pihenőidőben tudja az agy átrendezni tevékenységét és hosszú távon stabilan tartani.

Az idegtudomány kimutatja: a szünetek, az unalom és a pihenőidők fontosak ahhoz, hogy az agy pihenhessen és stabilan működhessen. (Szimbolikus fotó) IMAGO

A technológiai változás túlterheli a biológiát

Az „El País” szerint a technológiai fejlődés gyorsabb, mint az ember evolúciós alkalmazkodóképessége. Ez növeli a funkcionális terhelések, például a stressz, a figyelemzavarok vagy a mentális kimerültség kockázatát. A kutató arra számít, hogy az ember és a gép a jövőben egyre jobban összeolvad, de ebben új képességek kialakulásának lehetőségét is látja.

Minden kihívás ellenére Menéndez de la Prida optimista marad. Az agy rendkívül alkalmazkodóképes és továbbra is nagy rejtélyeket rejt: Mi a tudat? Hol vannak a kognitív képességek határai? A tudomány, hangsúlyozza, még csak az elején jár.

Miért segít a unalom a gyerekeknek?

Hasonló megfigyelést tesz Georgia Christakis pedagógus is, amint arról a „Newsweek” magazin beszámol. Azok a gyerekek, akik nem vannak állandóan elfoglalva, gyakran fejlesztenek ki nagyobb fantáziát, problémamegoldó képességet és önállóságot.

A szakértők ráadásul rámutatnak, hogy a rövid ideig tartó alulfoglalkoztatottság segíthet az érzelmi rugalmasság kialakításában és a frusztráció természetes kezelésének elsajátításában.