Ez történik a cukorral a szájban

Közismert, hogy aki túl sok édességet eszik, kénytelen a fogszuvasodás fokozott veszélyével szembenézni. Az azonban már sokkal kevésbé van jelen a köztudatban, hogy pontosan hogyan is függ össze a mértéktelen cukorfogyasztás a lyukas fogakkal. José Lemos és Jacqueline Abranches, a Floridai Egyetem mikrobiológusai bemutatták, milyen összetett folyamatok zajlanak le már az első másodperctől kezdve az ember szájüregében azután, hogy bekapott egy falat bejglit, egy korty kólát vagy éppen egy kocka csokit – írja a hazipatika.com.

A szájban sokszínű mikrobaközösség él, köztük olyan baktériumok is, amelyek az ételeinkből, italainkból származó cukrot felhasználva tudnak fejlődni, szaporodni. Amint megnyílik rá a lehetőségük, szó szerint másodpercek alatt elkezdik energiává átalakítani a számukra értékes tápanyagot, közben melléktermékként nagy mennyiségű savat termelve. Egy-két perc alatt már olyan mértékben fokozódhat a szájüreg savassága, ami képes megbontani a fogzománcot – azaz a fogak külső, mineralizált védőrétegét.

Szerencsére a szájban termelődő nyál képes ellensúlyozni mindezt azáltal, hogy egyrészt megtisztítja a szájüreget az ott megtapadt cukortól, másrészt semlegesíti a savakat. Ezenkívül szintén hasznos segítséget nyújtanak a megfelelő kémhatás megőrzésében egyéb baktériumfajok, amelyek ártalmatlanok fogainkra nézve, miközben versenyeznek az erőforrásokért és a helyért a savtermelő baktériumokkal, és igyekeznek kiszorítani azokat. A gyakori édesség- és üdítőfogyasztás azonban túlterhelheti ezt a védelmi rendszert, és a káros baktériumok olyan mértékben elszaporodhatnak, amit már sem a nyál, sem a baráti mikrobák nem tudnak leküzdeni.

A fogszuvasodásért felelős baktériumok arra is felhasználják a cukrot, hogy úgynevezett biofilmet hozzanak létre a fogfelszínen: egyfajta ragadós réteget, amely lényegében az erődítményükként szolgál. Ezt a biofilmet pedig nagyon nehéz eltüntetni kellő mechanikai erőhatás nélkül, legyen szó akár rendszeres és alapos fogmosásról, vagy éppen fogorvosi rendelőben végzett fogtisztításról. Ráadásul onnantól, hogy létrejött, fizikai akadályt képez például a nyál előtt, amely így már nem képes semlegesíteni a savakat. És míg a jótékony baktériumok nem tudnak megmaradni a tartósan savas környezetben, addig a káros, savtermelő baktériumok nagyon is élvezik azt.

A mikrobiológus kutatók néhány óvintézkedést javasolnak. Először is a mértékletességen túl sokat segít, ha a cukros ételeket, italokat elsősorban nagyobb étkezések során, a főfogások mellé fogyasztunk. Ilyenkor ugyanis a fokozott nyáltermelés jelentős védelmet nyújt. A nap többi részében pedig, amikor nincs meg ez a pajzs, igyekezzünk inkább kerülni a nassolást. Ha viszonylag gyakran, a nap folyamán újra és újra cukor kerül a szájüregbe, úgy a savas kémhatás is tartósabban fennáll, fokozva a veszélyt. Ezen kívül nem szabad megfeledkezni a rendszeres fogmosásról, ügyelve arra, hogy evés után várjunk vele legalább fél-egy órát.