Globális járvány, amely egyre több embert érint

Túl sok vizet iszik, biztos meleg van; túl sokat jár WC-re, talán felfázott. De mi van, ha mindez egy súlyos autoimmun krónikus betegség előszele?

Becslések szerint világszerte 537 millió, 20 és 79 év közötti ember cukorbeteg, és közülük a fele nem diagnosztizált és nem kezelt. Évente több mint 6,7 millió ember hal meg cukorbetegségben, akiknek egyharmada 60 év alatti. A cukorbetegség kezelésének világszintű költségei eléri a 966 milliárd dollárt.

Európában 61 millió ember él cukorbetegséggel, az éves kezelési költségek 189 milliárd dollárt tesznek ki, míg évente több mint egymillió ember hal meg a betegség következményeiben. A CroDiab Regiszter cukorbetegségben szenvedő személyekre vonatkozó adatai szerint 2023-ban Horvátországban 395 058 cukorbeteg volt, és a betegek száma évről évre növekszik. Korábbi kutatások szerint Horvátországban csak a betegek 60 százalékának van diagnózisa, így a betegek teljes számát 600 000-re becsülik. A cukorbetegség a negyedik vezető halálok, 2022-ben 7,8 százalékos arányban.

A cukorbetegség (diabetes) egy krónikus egészségügyi állapot, amelyben zavar keletkezik a táplálékból nyert glükóz felszívódásában a sejtekbe. A cukorbetegségben szenvedő személy teste nem termel elegendő inzulint, vagy nem tudja azt megfelelően felhasználni. A legtöbb étel, amit fogyasztunk, cukorrá bomlik és a véráramba kerül. Amikor a GUK szintje emelkedik, ez jelzi a hasnyálmirigynek, hogy bocsássa ki az inzulint.

Az inzulin kulcsszerepet játszik a vércukor sejtekbe történő szállításában, hogy az energiaforrásként felhasználható legyen. Ha nincs elegendő inzulin, vagy a sejtek nem reagálnak rá, a vércukorszint túl magas marad. Három fő típusú cukorbetegség létezik: 1-es típusú, 2-es típusú és terhességi cukorbetegség (cukorbetegség terhesség alatt).

Az 1-es típusú cukorbetegséget autoimmun reakciónak tulajdonítják, amelynek során a szervezet tévesen saját sejtjeit támadja meg, ami megakadályozza az inzulin termelését. Az 1-es típusú cukorbetegség tünetei gyakran hirtelen alakulnak ki. Általában gyermekeknél, tinédzsereknél és fiatal felnőtteknél diagnosztizálják - írja a dnevno.

Rejtett betegség

Az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő emberek szervezete nem képes inzulint termelni, ezért naponta inzulin gyógyszert kell szedniük. Az 1-es típusú cukorbetegség ritkább, mint a 2-es típusú; a cukorbetegek körülbelül 5–10 százaléka 1-es típusú cukorbetegségben szenved. A 2-es típusú cukorbetegségben a szervezet nem használja fel megfelelően az inzulint, és nem tudja a vércukorszintet normális szinten tartani. A cukorbetegek körülbelül 90–95 százaléka 2-es típusú cukorbetegségben szenved.

A betegség lassan, általában több év alatt alakul ki, és általában felnőtteknél diagnosztizálják. A betegség kezdetén a tünetek általában nem túl kifejezettek, ami megnehezíti a korai diagnózist. A 2-es típusú cukorbetegség megelőzhető vagy késleltethető az életmód megváltoztatásával, például fogyással, egészséges táplálkozással és rendszeres testmozgással. A terhességi cukorbetegség olyan cukorbetegség, amely egyes nőknél a terhesség alatt alakul ki.

Azok a nők, akiknek a vércukorszintje a terhesség alatt emelkedett, gyakrabban szenvednek szövődményekben, és az ilyen anyák gyermekei a terhességi korukhoz képest túl nagy testsúllyal születnek. Még akkor is, ha az anya GUK-szintje a gyermek születése után csökken, nagyobb a kockázata annak, hogy később az életében 2-es típusú cukorbetegség alakul ki.

A cukorbetegség kezdetben nem jár tünetekkel, és hosszú ideig felismerhetetlen maradhat. Ezért fontos rendszeresen ellenőrizni a vércukorszintet, különösen, ha Önnek vannak olyan kockázati tényezői, amelyek növelik a cukorbetegség kialakulásának valószínűségét. Ellenőrizze a vércukorszintjét, ha az elmúlt két évben nem ellenőrizte, ha 50 évnél idősebb, ha magas a testtömeg-indexe (25 felett), ha a családjában vannak cukorbetegek, ha magas a vérnyomása és/vagy magas a vérzsírszintje, ha policisztás petefészek-szindrómája van, ha magas volt a vércukorszintje a terhesség alatt és/vagy 4 kg feletti súlyú gyermeket szült, valamint ha fáradékony, méghozzá a terhesség 23. és 26. hete között.

A vércukorszint emelkedése egy idő után tünetek megjelenéséhez vezethet. Mindenképpen forduljon orvoshoz és ellenőriztesse a GUK-szintjét, ha fokozott vizelési ingert, szomjúságot, fokozott éhséget, testsúlycsökkenést, hányást és hasi fájdalmat, bizsergést („hangyázást”) a kezekben vagy a lábakban, homályos látást, gyakori fertőzéseket és lassan gyógyuló sebeket.

Megfelelő vizsgálatok

A szükséges vizsgálatok elvégzése után az orvos megfelelő étrendet és rendszeres testmozgást fog ajánlani Önnek, és meg fogja tanítani, hogyan végezze el a betegség önellenőrzését. Minden betegnek be kell tartania az alapelveket, és rendszeresen el kell végeznie az éves cukorbetegség-ellenőrzést. A cukorbetegség kezelésének alapelvei a betegségről való felvilágosítás és az önellenőrzés, a kiegyensúlyozott étrend és a rendszeres testmozgás, figyelmeztet a Horvát Közegészségügyi Intézet.

A cukorbetegség krónikus, élethosszig tartó állapot, amely gondos figyelmet és ellenőrzést igényel. Ha nem ellenőrzik, a vércukorszint nagyon magasra emelkedhet. Hosszú távon a magas vércukorszint különböző szervek és szövetek károsodásához vezethet. Lehetséges szövődmények a szív- és érrendszeri betegségek (koszorúér-betegség, amely szív- és agyvérzést okozhat); vesebetegségek (diabéteszes nefropátia), amelyek veseelégtelenséghez és dialízishez vagy vesetranszplantációhoz vezethetnek; idegkárosodás (diabéteszes neuropátia), amely szövetkárosodáshoz (bőr és bőr alatti szövetek) vezethet, fekélyekkel és nekrózissal (szövetelhalással), leggyakrabban a lábakon; látáskárosodás (diabéteszes retinopátia), amely a szem retinájának károsodásával jár, és részleges vagy teljes látásvesztéshez vezethet.

A cukorbetegség az érintettek számára élethosszig tartó terhet jelent, és többszöri döntéshozatalt igényel a betegség kontrollálása kapcsán. A cukorbetegségben szenvedő embereknek rendszeresen kell mérniük a vércukorszintjüket, gyógyszereket kell szedniük, rendszeresen kell edzeniük és étkezési szokásaikat is módosítaniuk kell. A betegség krónikus jellege és a „fegyelmezett” életmód szükségessége miatt gyakran pszichológiai támogatásra is szükségük van a betegeknek, hogy alkalmazkodni tudjanak és megtanulják kezelni az új élethelyzetet.