Reggelente fáj a térde?

Az alvás során hosszabb ideig inaktívak maradnak az izmok és a lágyrészek, ami hajlamosít arra, hogy reggelre megmerevedjenek. Ahogy újra mozgásba lendülünk, az inak, kötőszövetek és izmok fellazulnak, de az első néhány mozdulat fájdalmas lehet. Ha ez a fájdalom rendszeresen jelentkezik, akkor túlmutat a „puszta merevségen” – ilyenkor már valamilyen mögöttes állapot okozza a rendszeres panaszt. Az Orlando Orthophaedic Center cikke összefoglalta, milyen okai lehetnek a nap elején jelentkező kellemetlenségeknek.

Az arthrózis, vagyis a porckopás az egyik leggyakoribb oka a reggeli térdfájdalmaknak. Ilyenkor az ízületi porc lassan elhasználódik, és a súrlódás, gyulladás következtében a reggeli merevség fokozódik. Emellett az ízületi belhártya is begyulladhat, ami tovább fokozza a fájdalmat és a duzzanatot. Állhat a hátterében továbbá a reumás ízületi gyulladás, vagy más néven rheumatoid arthritis is. Ez egy autoimmun folyamat, mely nem pusztán a kopott ízületeket érinti, hanem az immunrendszer téves reakciója miatt gyulladás alakul ki az ízületben. Ilyen esetben nem csak a térdet, de több másik ízületet is érinthet a fájdalom.

Nemcsak az ízületek, hanem a térd körüli lágyrészek – például inak, nyáktömlők – is okozhatnak fájdalmat. A burzitisz, azaz a nyáktömlő gyulladása akkor alakul ki, ha a tömlő, amely a csontok, inak és izmok közti súrlódást csökkentené, krónikusan irritálttá válik. Így reggel, mozdulatlan állapotból ébredve gyulladásos reakció érzékenységet okozhat.

Szintén ide sorolható a Baker-ciszta is. Ez egy olyan folyadékkal telt duzzanat a térd mögött, amely akkor alakul ki, ha az ízületi folyadék túltermelődik és „kiszakad” valamilyen irányba. Ha reggel merev duzzanat jelentkezik a térd mögött, akkor ez is lehet a kiváltó ok. A fájdalom mozgás hatására súlyosbodhat, és akár a térd teljes behajlítását vagy kinyújtását is akadályozhatja. Növekedve a ciszta a környező ereket is nyomhatja, aminek eredményeként alsó végtagi ödéma alakulhat ki.

Ha a reggeli fájdalom csak átmeneti és jól reagál pihenésre, jégre vagy gyulladáscsökkentő kezelésekre, akkor gyakran elegendő konzervatív módon kezelni a panaszt. Azonban ha állandósul, egyre erősebb vagy korlátozza a mozgást, mindenképp fontos orvosi vizsgálat. A diagnózis alapja lehet fizikális vizsgálat, képalkotó eljárások (röntgen, MRI) és adott esetben laborvizsgálatok az autoimmun folyamatok kizárására.

A kezelési paletta a pihenéstől és gyógytornától kezdve az ízületi funkciót javító gyakorlatokon át akár műtéti beavatkozásokig terjedhet. Komolyabb elváltozások – például súlyos kopás, ízületi porc-károsodás vagy ínprobléma – esetén arthroszkópos beavatkozás, részleges vagy teljes térdprotézis, szalagrekonstrukció, porc-javítás vagy szinóvectómia is szóba jöhet – írta meg a hazipatika.com.